Changes

for i in 0 1 2; do docker-machine ssh mg$i docker swarm join --token $MANAGER_TOKEN $(docker-machine ip mg0) --advertise-addr $(docker-machine ip mg$i)

docker-machine ssh worker$i docker swarm join --token $WORKER_TOKEN $(docker-machine ip mg0) --advertise-addr $(docker-machine ip worker$i)

{{tip|A KVM helyett itt használhattunk volna Amzaon EC2-es driver-t is, pont ugyan így ugyanígy létrehozta volna az egész cluster-t pár perc alatt. Részletek itt: [[Docker_Swarm_on_AWS|Docker Swarm on AWS]] }} A '''--advertise-addr''' paraméterre azt mondjuk meg, hogy az újonnan létrehozandó swarm node a swarm-management node-to-node kommunikációra melyik interfészét használja a VM-nek (ha több is van). A swarm node ezen az interfészen (alhálózaton) fogja magát reklámozni a swarm cluster-ben, a többi node az itt megadott interfészen fogja keresni. A swarm management node-to-node kommunikációt biztonsági okokból mindig VM internal hálózaton kell bonyolítani, tehát a '''--advertise-addr''' paraméternek mindig egy VM internal hálózati interfészt kell megadni.  A VM-eket mindig úgy kell létrehozni, hogy legalább két hálózatra csatlakozzanak. Legyen egy VM internal hálózat, ami a publikusan nem érhető el, csak a guest-ek látják rajta egymást, és legyen egy második hálózat, ahol a VM-ek kilátnak a netre, és akár a publikus hálózatból elérhetőek. A "'''docker-machine create'''"-el olyan VM-eket hoztunk létre, amikre ez teljesül: * '''eth0''':192.168.123.0/255.255.255.0 - ('''docker-network''') Azt a hálózatot mi definiáltuk, ez kilát a publikus internetre. (Ezt a hálózatot a KVM a "'''forward mode=nat'''" paraméterrel hoztuk létre, ezért lát ki a publikus net-re, lásd [[KVM#Add new network]] cikket a részletekért.) Ha az ingress load balance-olt hálózaton akarunk elérni egy service-t akkor az adott node ezen IP címét kell használni. * '''eth1''':192.168.42.0/255.255.255.0 - ('''docker-machines''') Ezt a hálózatot a KVM driver hozta létre automatikusan a VM internál kommunikációra, tehát minden node-nak az '''eth1''' interfész IP címét kell megadni az '''--advertise-addr''' paraméterben. Szerencsére a "'''docker-machine ip node-name'''" parancs pont ezt az ip-t adja vissza. <br>Részletek itt: [[Docker Machine#Create machines with KVM]] (ugyan ezen az IP-n is működik az ingress hálózat lokálisan, távolról ez nem elérhető)  KVM driver esetén ha nem az alapértelmezett OS-t akarjuk használni, akkor a '''--kvm-boot2docker-url''' kapcsolóval kell megadni a .ISO helyét. Én a rancherOS-t próbáltam ki és működött. Innen lehet letölteni: https://github.com/rancher/os (közvetlen link: https://releases.rancher.com/os/v1.5.0/rancheros.iso) <pre>docker-machine create -d kvm --kvm-boot2docker-url "/home/adam/Downloads/rancheros.iso" --kvm-network "docker-network" manager1</pre>    <pre># virsh net-list Name State Autostart Persistent---------------------------------------------------------- default active yes yes docker-machines active yes yes docker-network active yes yes</pre>

Most Végezetül listázzuk ki a swarm cluster node-jait elsőként az mg0-án, majd az mg1-en. Mind a két esetben ugyan azt az eredményt kapjuk. Láthatjuk, hogy jelenleg az mg0 a vezető.

=MonitorozásGUI swarm management with Portainer= :[[File:ClipCapIt-180824-214115.PNG]] 

Több grafikus docker monitor manager/monitoring eszköz is létezik:

A legegyszerűbb a '''Portainer''' használata, ami egyetlen konténert telepít fel a docker-be, képes távoli docker démonho is kapcsolódni, és van benne swarm mode támogatás is. (docker nélkül is futtatható)

* Ahhoz hogy a swarm cluster adatait tudjuk monitorozniA Portainer konténerünket lokálisan futtatjuk, és távolról kapcsolódik valamelyik manager noderemote API-on futó docker démonhoz kell kapcsolódni jához, ahonnan a swarm adatokat is ki tudja olvasni, illetve módosítani is tudja a lokális docker -ben futó Portainer-elkonfigurációt. Ezt A távoli kapcsolatot TLS autentikációval lehet megoldani. Ekkor A Portainer webes felülete csak lokálisan lesz elérhető. * A Portainer-t swarm service-ként telepítjük fel azzal a Portanier megkötéssel, hogy csak manager noder-ra telepíthető. A manager node-on az ott lokális docker socket-re fog kapcsolódni, ahonnan a localhostswarm adatokat is ki tudja olvasni manager node-on érhető elról lévén szó. Ekkor a Portainer webes felülete globálisan lesz elérhető mindenki számára.*  ==Portainer telepítése swarm service-ként== A legkézenfekvőbb megoldás, ha a Portainer-t eleve swarm service-ként a manager node-ot ok valamelyikére telepítjük föl. Az már mindegy, hogy melyik manager node-ra kerül, azt bízzuk a swarm-ra (cow személet), bármelyikre is futtató kerül, lokális docker démonban telepítjük fel socket-re csatlakozva el fogja érni a cluster adatokat.   Az a gond, hogy a Portainer stateful szolgáltatás, a '''/data''' konténer mappában tárolja az adatait (állapotát). Staeful szolgáltatások kezelése egy kicsit nehézkes. A /data a mappát kéne legalább a távoli gépenguest VM-re lementeni, ekkor Portanier hogy ha a távoli gép IP címén érhető szolgáltatás újra indulna ne vesszenek el. Ekkor a Portainer közvetlen tud csatlakozni adatok (állapot). Azonban ha a docker swarm egy másik managernodre-en ra újratelepítené, akkor fontos hogy ott is rendelkezésre álljon ugyan az ottan lokális a '''/data''' mappa tartalom (állapot), hogy ne vesszenek el a beállítások. Ehhez valamelyik docker démonhoz (ez inkább csak tesztelés céljáravolume plugin -t kell használjuk, lásd a [[Docker volume orchestration]] című cikket.   A swarm service-ként való futtatásnak az a nagy előnye, hogy a Portainer életciklusát nem nekünk kell kezelni, ha az a manager node meghal, ahova a Portainer eredetileg telepítve volt, akkor a swarm automatikusan újra fogja telepíteni egy másik manager node-okon nem szokás semmi mást futtatni)on. És mivel a Portainer /data mappáját a manager node-ok között egy közös perzisztens meghajtóra csatoltuk föl, miután a swarm újratelepíti a Portainer-t, az ott tudja folytatni, ahol a mások node-on abba hagyta.

A swarm service===Portainer telepítése===Telepítsük fel a '''Netshare''' docker volume plugin-ként való futtatásnak az t a nagy előnye, hogy [[Docker_volume_orchestration#Netshare|Docker volume orchestration/Netshare]] fejezetben leírtak alapján. A Netshare segítségével felcsatolhatunk NFS megosztást közvetlen a Portainer életciklusát nem nekünk kell kezelnikonténerbe on-demand alapon, ha az tehát a megosztás csak azon a manager node meghal-on fog létrejönni, ahova a Portainer eredetileg telepítve volt, akkor a swarm automatikusan újra fogja telepíteni egy másik manager node-on. Persze ehhez az kell, hogy a Portainer adat mappája minden manager node-on elérhető legyen, mint egy közös meghajtót telepíti majd.

A portainer-t swarm service-ként fogjuk telepíteni....hogyan hozzunk létre osztott fájlrendszert a Ki fogjuk kötni hogy csak managernode-ek közöttra telepítheti a swarm, tehát biztos, hogy az előbb létrehozott mg0, mg1 és mg2 valamelyikén fog landolni.Fontos, hogy megadjuk, hogy csak egy példány jöhessen belőle létre.Két fontos mount-ot kell beállítani: # '''/data''': Egy távoli NFS megosztást fogunk felcsatolni a Netshare plugin segítségével, ahol a Portainer a perzisztens adatait fogja tárolni.??? .# '''/var/run/docker.sock''': ezt a guest VM docker socket-jére kell rákötni, hogy a portainer hozzáférjen a docker/swarm adatokhoz és tudja is módosítani azokat.

--mount type=volume,src=portainer_data192.168.42.1/home/adam/Projects/DockerCourse/persistentstore/portainer/data/,dst=/data ,volume-driver=nfs \portainer/portainer -H unix:///var/run/docker.sock

Nézzük meg melyik manager node-ra települt a portainer.<pre># docker service ps portainer ID NAME IMAGE NODEjh04xrikkskh portainer.1 portainer/portainer:latest mg0 </pre>Láthatjuk hogy az mg0 manager node-ra került ki. ez inkább csak érdekesség ...    <br>===Belépés a web-es konzolra=== A 9000-as portot publikáltuk a fenti jobban passzol swarm ingress hálózatán, ami azt jelenti, hogy a swarm szemléletbe node-ok bármelyikének az IP címén, a 9000-as porotn el fogjuk érni a Portainer webes konzolját:<pre># docker-machine ip mg0192.168.42.231</pre>

 http://192.168.42.231:9000/#/init/admin:[[File:ClipCapIt-180824-215348.PNG]] Első induláskor be kell állítani az admin felhasználót.   A host gépen láthatjuk, hogy az NFS mappában megjelentek a portainer fájlok: :[[File:ClipCapIt-180824-234015.PNG]]    <br> ==Portainer telepítése lokális konténerként==A következőkben megnézzük, hogyan lehet távolról kapcsolódni a Portainer-el egy swarm cluster manager node-jához. Ez a megoldás több szempontból sem annyira előnyös mint a swarm service-ként való telepítés, ezek a következők: # Egy dedikált manager-hez kapcsolódunk, ha az kiesik, ugrott az egész GUI management. # Csak azon a laptopon elérhető a portainer, ahol összelőttük a Remote kapcsolatot, tehát csak egy ember fér így hozzá, nem az egész csapat. # Nekünk kell kezelni a Portainer életciklusát, vagyis ha a Portainert konténer, vagy az azt futtató VM leáll, akkor nekünk kell kézzel újra indítani, vagy akár újra telepíteni a szolgáltatást. Ezzel szemben előnyök: # Egy Portainer példányból az összes swarm cluster-ünket kezelhetjük, mivel tetszőleges számú remote rendszert lehet hozzáadni. Ennek az az előnye, hogy a Portainer autentikációt és authorizációt csak egyszer kell beállítani.   A Portainer a távoli docker-hez a TLS API-n keresztül fog csatlakozni, amihez szükségünk van az ott futó docker démon publikus és titkos kulcsára. A KVM dirver-el készült docker-machine-ekre '''boot2docker''' operációs rendszer kerül feltelepítésre, ha ezt nem változtatjuk meg. A boot2docker-ben alapértelmezetten be van kapcsolva a TLS remote docker API (port: '''2376'''), és a titkosítatlan távoli hozzáférés ki van kapcsolva (port: 2375), tehát csak TLS-el lehet a manager-en futó docker démon-ra csatlakozni

===Portainer telepítéselokális docker-en===