Revision as of 20:45, 3 October 2020 (view source) Adam (talk | contribs) (→‎Lépcsők rajzolása: model térbe helyezés) ← Older edit		Revision as of 20:47, 3 October 2020 (view source) Adam (talk | contribs) (→‎Lépcsők rajzolása: model térbe helyezés) Newer edit →
Line 708:		Line 708:
	# '''Flight of stairs''': (lépcsőház): Mibe mérjük a lépcső hosszát: hosszban vagy fokokban. Válasszuk a hosszt.		# '''Flight of stairs''': (lépcsőház): Mibe mérjük a lépcső hosszát: hosszban vagy fokokban. Válasszuk a hosszt.
	# Összefüggő lépcső beállítások, amikből mindig csak 1-et vagy 2-őt állíthatunk, és a másik 2-tőt vagy 3-at a program kalkulálja a beállítások függvényében. (Lásd lentebb). Pl. lehet hogy csak a fok mélységet és a teljes hosszt (C és F) adjuk meg, és a fok számot és fok magasságot a program kalkulálja ki a teljes hossz függvényében.		# Összefüggő lépcső beállítások, amikből mindig csak 1-et vagy 2-őt állíthatunk, és a másik 2-tőt vagy 3-at a program kalkulálja a beállítások függvényében. (Lásd lentebb). Pl. lehet hogy csak a fok mélységet és a teljes hosszt (C és F) adjuk meg, és a fok számot és fok magasságot a program kalkulálja ki a teljes hossz függvényében.
−	#	+
−	#	+
−	#	+
−	#	+
−	#	+
−	#	+
		+	:[[File:ClipCapIt-201003-224720.PNG]]
		+

---

Revision as of 20:47, 3 October 2020

3D modelling menü bekapcsolása

Telepítés után nem a 3D modellező menüsor van felül a Home fülön, pedig nekünk erre lenne szükségünk:

Be kell kapcsolni a felső menüsort. Ehhez adjuk ki a MENUBAR parancsot, majd 1. Ekkor a felső sorban megjelenik a hagyományos menü. Majd Tools -> Workspaces -> 3D Modeling:

VAGY

A jobb alsó sarokban válthatunk munkaterületet a kis fogaskerékre kattintva ennél sokkal egyszerűbben:

Rétegek kezelése

Célszerű sok réteget használni, hogy majd a papírtérben könnyű legyen elrejteni ami nem kell. Válasszunk ki egy vagy több objektumot, majd a Home fülön a Layers szekcióban válasszuk ki melyik rétegre akarjuk rakni:

Kijelölés

Ha kattintunk valahol a modelltérben egy üres helyre, majd jobbra és lefele húzzuk az egeret, akkor a kijelölés zöld lesz és szaggatott az oldala, ekkor mindent kijelöl,amit csak keresztezik:

Ha kattintunk és balra és felfelé húzzuk, akkor meg kék lesz a kijelölés és teli vonal, így csak azt jelöli ki ami 100%-ban a kijelölésben van:

Ha lenyomva tartjuk az egeret, akkor be lehet karikázni egy szabad területet. Itt ugyan az igaz. Ha balra indulunk, akkor kék lesz a háttér, és csak az lesz kijelölve, ami 100%-ban belűl van, ha jobbra indulunk, akkor meg zöld lesz, és minden ki lesz jelölve, amit keresztez.

Copy és move

Beállítások/Furcsa jelenségek

Ha azt tapasztaljuk, hogy a copy vagy a move 2D-ben nem csak az XY mentén mozgat, akkor lehet hogy a Dynamic Input funkcióval lesz a baj. A "Dynamic Input" jeleníti meg a fehér kis beíró mezőket, és a segéd vonalakat.

Ez alap esetben nem látszik az alsó csíkon. Kattintsunk a jobb alsó sarkban a csíkokra, és az itt megnyíló menüben pipáljuk be a "Dynamic input"-ot, hogy az is megjelenjen.

Ezután egy + egy kis dobozzal meg fog jelenni.

Bal egérrel tudjuk ki be kapcsolni, ha jobb egérrel kattintunk rá, akkor hangolhatjuk:

A "Dynamic input settings" -ben három lehetőség van. Vagy csak az első vagy csak a második vagy mindkettő be van kapcsolva (1,2,3). Csak az "Enable Pointer Input" legyen bekapcsolva".

Ezen felül még gondot okozhat ha az "Orthomod" és vagy a "Polar tracing" nincsenek bekapcsolva. Az első egy L míg a második egy kör:

A kör utáni kis négyzet a OSNAP, ami segít kiválasztani az objektumok egyes pontjait, pl ha közelítünk a sarok felé, akkor az bezöldül, vagy a kör középpontját választja ki, vagy egy szakasz közepét. Nem mindegy hogy mi van itt bekapcsolva (lásd lentebb)

Az első korlátozza a mozgást YX tengelyre, míg a második a szögeket. Én azt tanácsolom, hogy a "Polar tracing" legyen bekapcsolva, és 90 fokra legyen korlátozva.

Copy közben gondot okozhat ha az OSNAP-ban be van kapcsolva a "Perpendicular", ilyenkor láthatunk olyat, hogy másik tengely mentén is elmászik.

Szabad mozgatás

Ha szabadon akarjuk az egyik tengely mentén mozgatni az objektumot, akkor a referencia pontot rakjuk távol minden más objektumtól valahol a szabad térben, és akkor nem fog semmilyen pontra ráizgulni a mozgatás:

Importálás

Az AutoCAD 2014-től kezdve solidWorks formátumú modelleket is lehet importálni (SLDASM és SLDPRT). Menjünk az Import fülre, és ott válasszuk az Import legördülő listából az Impor-ot.

Majd válasszuk ki az SLDASM fájlt. Ekkor kiírja, hogy elkezdte konvertálni a fájlt, tehát nem jelenik meg azonnal a model térben.

Ha bezárjuk,akkor a jobb alsó sarokban kiírja, hogy feldolgozás alatt:

És ha kész van, akkor a kék linkre kattintva lehet elhelyezni a modelltérben az objektumot.

Innen lehet nagyon jó modelleket letölteni: https://grabcad.com/library/ user: lalilali96@gmail.com pass: lali_lali96

{{

Group

Léteznek elnevezett és név nélküli csoportok.

Név nélkül

parancs > GRPUP majd adjuk hozzá egyenként a csoportokat.

Neves csoportok

A Home fülön válasszuk ki a Groups lenyílóból a "Group manager"-t

Adjunk nevet a csoportnak, majd nyomjunk a "New <" gombra.

Ezután válasszuk ki a csoport objektumait és készen vagyunk.

Scale

Ha arányosan akarjuk átméretezni az egész objektumot, akkor írjuk be az SC parancsot, majd adjunk meg egy nullánál nagyobb számot a növelésre vagy egy kisebb számot a kicsinyítésre.

Scale to exact size két pont megadásával

Ha egyenletesen akarunk kicsinyíteni egy összetett objektumot, akkor elsőnek indítsuk el a Scale parancsot, majd válasszuk ki az objektumot, majd válasszunk Base Point-ot. Viszont itt fontos, hogy nem minden Base Point jó, még nem jöttem re melyik jó, de a lényeg, hogy a Base Point választása után megjelenjen a [Copy, Reference ] lehetőség. Ha nem jelenik meg, akkor valami nem stimmel a Base Point-al.

Válasszuk a Refence lehetőséget. Ekkor ugyan nem fogja kiírni hogy pontokat is megadhatunk, de valójában igen. Válasszuk ki azt a két pontot, aminek a távolságáról biztosan tudjuk hogy mekkorára szeretnénk átméretezni. Pl. ha insert-álunk egy 3D tárgyat akkor azt le kell kicsinyíteni akkorára, hogy illeszkedjen a mi világunkba. A specifikációból ha tudjuk, hogy két pontja között az insert-ált tárgy pontosan mekkora, akkor ez a jó módszer.

A példában kijelöltem a kocka két első-alsó csúcsát. majd ENTER. Ezután vagy beírjuk hogy pontosan mekkora legyen az új távolság, vagy megint csak megadunk két új pontot, ami kijelöli az új távolságát. majd ENTER. Ekkor arányosan le fogja kicsinyíteni az egész objektumot.

Uneven Skálázás a property ablakban

Ha aránytalanul akarjuk növelni/csökkenteni, akkor a legegyszerűbb ha az objektum "Properties" ablakában a megfelelő tengelyen átírjuk a méretét:

Ugyan ezt érhetjük el, ha megfogjuk az objektum végén lévő kis nyilat és elkezdjük húzni valamerre. Ha számot akarunk beírni, akkor az első beíró az azt tartalmazza, hogy mennyivel legyen kisebb ill. nagyobb számszerűen, nem %-osa, és ha egy TAB-ot nyomunk, akkor meg beírhatjuk hogy pontosan mekkra legyen.

De ezt csak tud működni, ha primitív objektum típusról van szó, pl egy BOX!!

Scale by axis

..TODO...

Layout

Két tér van az AutoCAS-ben: Model tér és Paper tér. Mindig az első fülön van a model tér, a további fülek a Layout-ok, ez a papír tér, itt készítünk a 3D-s modellből tervrajzot:

Tetszőleges számú Layout-ot hozzá tudunk adni, ezt el is tudjuk nevezni. Minden Layout-on tetszőleges számú úgynevezett Viewport helyezhető el, ami egy ablak a modelltérre, egy pillanatkép, amit aztán kidekorálhatunk feliratokkal, 2D objektumokkal (rajzolás) és méretekkel.

Új Viewport-ot a Layout fülön adhatunk a Layout-hoz :

Lehetőség van előre gyártott elrendezést használni (két vagy három Viewport-al), ahol egyenként kiválaszthatjuk, hogy melyikbe mit mutasson a modellből. Ehhez válasszuk a Layout -> Layout Viewport tab-on a Named lehetőséget:

Majd a megnyíló ablakban válasszuk az első fület. A baloldali listában válasszuk ki az elrendezést, majd a jobboldalon kattintsunk bele a megfelelő viewport-ba, és az ablak alján kiválaszthatjuk, hogy milyen nézetet szeretnénk használni (top, left...) milyen megjelenítéssel (drótváz, realisztikus ...)

A viewport belsejéből a négyzethálót úgy tüntethetjük el, hogy belekattintunk a viewport belsejébe, majd megnyomjuk az F7-et.

A viewport properties-ben (ehhez a keretet kell kiválasztani, úgy hogy a négy kék négyzet megjelenjen a sarkokban), beállíthatjuk, hogy az egérrel ne lehessen elmozdítani a viewport-ban a modellt, ezen felül a scale adatokat (1:1, 1:10...) is itt adhatjuk meg:

Mindig vagy a papír vagy a model térben vagyunk. Ezt az alsó sorban lehet látni. Mellette az is ott van, hogy mekkora a sacale az adott viewport-ban (1:1, 1:20..)

Nézet beállítása a papír térben

Kattintsunk duplán a viewporton belülre, ekkor a veiwporban átmegyünk a modelltérbe. Most kattintsunk a Home fülre, és a szokásos nézet állító legördülő listával válasszuk ki a megfelelő nézetet.

Rétegek kezelése

Általánosságban elmondható, hogy ha egy layer-t eldugunk a kis lámpával (On/Off) akkor az az összes viewport-rol eltűnik. Tehát mikor PDF-et csinálunk a Layout-okból, akkor fontos, hogy minden layer be legyen kapcsolva, amit meg akarunk jeleníteni. A layereket a viewportok-ban kell egyenként kikapcsolni (Freez). A modelltérben különbözök a Layers Property képernyő a papírtértől.

Ha egy Layer-t egy adott viewport-ban nem akarunk megjeleníteni, akkor a VP Freeze-t be kell kapcsolni, vagyis le kell fagyasztani az adott veiw-portra.

Model tér

Ha a model térben vagyunk, akkor a Layers képernyő így néz ki:

1. Olyan layert-t hoz létre, ami automatikusan le van fagyasztva az összes viewport-on. Ez egy kényelmi funkció ami végtelenül hasznos, ha utólag vezetünk be új layereket. Nem kell őket egyenként minden egyes viewportban kikapcsolni.
2. On/Off: Megjeleníti, vagy eldugja a réteget a modellben. Csak a képernyőről tünteti el, a model része marad a memóriában. Ha egy réteget Off-ba rakunk, akkor az összes viewport-on eltűnik.
3. Freeze/Thaws: Lefagyaszt egy réteget, ami a memóriából is kiszedi az objektumokat, ezzel erőforrást szabadít fel. Az összes viewport-ból is eltűnik.
4. New VP Freeze: Kényelmi funkció, ahol bekapcsoljuk, ott az új viewport létrehozásakor az adott réteg nem fog megjelenni, le lesz fagyasztva.

Papir tér

Miden egyes viewport-ban be kell állítsuk, hogy milyen layerek legyenek benne láthatóak, hogy milyen legyen a stílus (drótváz, realisztikus..). Kattintsunk kétszer egy Layout-on egy viewport-ba, ekkor látható alul, hogy átmegyünk a model térbe a viewporton belül, tehát amit itt változtatunk a nézeten, az csak a viewport-ra fog vonatkozni. Nyissuk meg a Layer properties ablakot. Látható, hogy egy csomó új oszlop bejött, amik közül a legfontosabb a "VP freeze"

A "VP Freeze"-el azt állíthatjuk be, hogy az adott viewport-ban milyen layer NE jelenjen meg. Átállíthatjuk a megjelenítési stílust is. Próbáljuk ki, állítsuk át Drótvázra, míg a model térben legyen realisztikus stílus. Látható hogy a viewport beállításai nincsenek hatással a modelltérre.

Layout-ok másolása

Renderelt kép a layouton

Ha renderelt képet akarunk a layout-ra helyezni, akkor azt előzőleg renderelni kell a Visualize fülön a Render opcióval, majd azt el kell helyezni képként.

Ehhez nyissuk meg az Insert fület, majd a Reference csoport mellet nyomjuk meg a kis nyilat, ekkor megnyílik a references ablak.

A Reference ablakban a bal felső sarokban válasszuk a legördülő listából az "Attach image" lehetőséget.

Miután a képet hozzáadtuk mint referencia, kattintsunk rá jobb klikkel és válasszuk az "Attach" lehetőséget:

A megnyíló ablakban pipáljuk be, hogy csak a beszúrási pontot akarjuk a képernyőn megadni, majd OK:

Ekkor a kép méretű keret megjelenik a layout fölött, amit el kell helyezzünk:

Ha a layouton a képre sarkára kattintunk, a kép akár csak a viewport ki lesz jelölve, kék négyzetek jelennek meg a sarkokban. Ekkor megjelenik egy új fül, ami csak a kép szerkesztő elemeket tartalmazza:

Exportálás PDF-be

Álljunk rá a kinyomtatandó Layout-ra, majd válasszuk az Output fület.

1. Állítsuk be a PDF fájl tulajdonságait
2. Exportáljuk a kiválasztott Layout-ot.

Tippek és trükkök

=Méretarány

A viewporton belül mindig állítsuk be a méretarányt, ne az egérrel zummoljuk a modellt a helyére. Ha a viewporton belül a modelétreben vagyunk, vagyis kettőt kattintottunk a veiwporton belülre, akkor a bal alsó sarokban megjelenik a méretarány. Itt válasszuk ki a megfelelőt a listából:

Vizuális stílus

A layouton a 3D-s képeket célszerű vagy egy renderelt képpel helyettesíteni, vagy mindig legyen Relalistic, az elölnézet legyen Conceptual, míg az oldalnézet, vagy ha fontos, hogy lássuk az kitakart elemeket, akkor meg 2D-Wireframe.

Dimension snaps to a zero measurement when dimensioning a 3D solid in paper space

Issue: When dimensioning a 3D solid in paper space, you snap to two different points, but the resulting dimension jumps to a zero distance value. The dimension may even be offset a distance from the object.

Causes: A combination of settings can contribute to this behavior:

• 3D Object Snaps are disabled
• Too many 3D Object Snaps are enabled. For example, Nearest may be interfering with trying to select an Endpoint.
• Too many Object Snaps are enabled. For example, Node may pick up on the origin of another dimension, when you are trying to choose an Endpoint.

Solution: Test dimensioning your 3D solids with the following combination:

• Enable 3D Object Snaps by hitting the F4 key or typing 3DOSNAP
• Type 3DOSNAP and disable Nearest to face and Nearest to plane
• Type OSNAP and disable Node and Nearest while dimensioning

You may also have better success incorporating the following:

• If you would like to leave Node and Nearest OSNAP enabled, you can override your current OSNAP settings to only run with a single selection while the command is active
  • Start a dimension command
  • Click Shift+Right-Click
  • Pick Endpoint
• Use the select object option for dimensions
  • Start a dimension command
  • Hit enter when prompted "Specify first extension line origin or <select object>"
  • Pick a single segment
  • The dimension will snap to the ends of that segment automatically

Materials

Materialok a projekthez adása

Az anyag szerkesztő a Visualize fülön van: "Material Browser". Az anyag neve melletti kis kék nyíllal adhatjuk a projekthez az anyagot. Ha már hozzáadtuk megjelenik a felső listában, ahol már tudjuk módosítani a tulajdonságait. A lakat az alsó listában azt jelzi, hogy ott nem lehet módosítani.

Block elemek kezelése

Mikor importálunk egy solidWorks objektumot, akkor abból egy blokk elem lesz, amire nem lehet közvetlen anyagot hozzáadni, hiába húzzuk rá, nem fog megjelenni. A legegyszerűbb, ha egy külön Layer-re rakjuk a blokk elemet, majd a Layerhez rendeljük az anyagot.

Ehhez adjuk ki a MATERIALATTACH parancsot. A baloldalon vannak a projekt anyagai, a jobb oldalon a Layeyrek. Húzzuk rá a blokk layer-ére.

Autodesk Inventor

Szimulációs eszköz http://www.autodesk.com/products/inventor/overview

http://www.autodesk.com/education/free-software/autocad

Flow desing

http://www.autodesk.com/education/free-software/flow-design

Alaprajz készítése

Párhuzamos és merőleges vonalak

Ez egy nagyon nehéz témakör. A bal also sarokban lévő szög és keresési pont beállításokkal kell trükközni folyamatosan

1. A grid legyen kikapcsolva
2. Az Orthomod legyen kikapcsolva, és a polar tracking bekapcsolva
3. Az object snap tracking legyen bekapcsolva (show snapping reference line) és a "snap cursor to 2D reference point" is legyen bekapcsolva, ezzel kell majd a pont keresése közben trükközni.
4. Ha a "Paralel" be van kapcsolva, akkor van esély hogy párhuzamosat húzzunk
5. Ha a "Perpendicular" be van kapcsolva, akkor van esély rá hogy merőlegeset húzzunk, de nagyon nehéz

A legjobb ha csökkentjük az egyéb snap pontok mutatását, mindig csak annyit hagyjunk meg, amennyi tényleg kell. Az "Endpoint"-ot érdemes mindig bent hagyni, de a többit ha nincs rá szükség kapcsoljuk ki. Ami a legtöbb galibát tudja okozni, az a "Nearest" mert az mindig be fog jelezni, ahogy elindulunk a vonal felé, amihez párhuzamosat akarunk húzni.

Instant snap beállítások

Fontos megemlíteni, hogy a vonal kezdőpontjának és a végpontjának is a kijelöléséhez is használhatunk instant snap beállításokat. A kezdőpont esetében válasszuk ki a vonal eszközt, de még ne kattintsunk sehova. Shift+ jobb lick-re előjön az instant snap ablak. Itt csak egyet lehet választani, ez felül fogja írni az aktuális object snap beállításokat, csak ez az egy lesz érvényes.

A végpontra ugyan ez érvényes. Ha a kezdőpont már megvan, akkor megint Shift + Jobb click, amit itt választunk, csak az az egy lesz érvényes a pont kiválasztására.

Merőleges

Merőleges egy külső pontból

Az a legegyszerűbb, ha egy meglévő vonalhoz akarunk egy tetszőleges pontról egy párhuzamost húzni. Ez hasznos lehet ha máshogy nem sikerül, mert húzunk elsőkét egy tetőleges helyen lévő párhuzamosat, majd arra húzunk merőlegeset a megfelelő pontban.
Indítsunk el egy vonalat egy tetőleges helyről a vonal felé, amire a párhuzamosat akarjuk húzni. Ekkor ha mozgatjuk a vonalon az egeret, előbb utóbb fel fog tűnni egy zöld "L" betű, ami azt jelzi, hogy a kezdőpontból párhuzamosat fog húzni attól függetlenül, hogy most milyen szögben áll a vonal.

Ennek a módszernek az a nagy baja, hogy nem tudjuk milyen hosszú lesz a vonal.

Merőleges egy egyenesről

Itt egy egyenesre fogunk húzni egy meghatározott hosszúságú merőleges vonalat. A vonal kezdőpontja sajnos valahol egy tetszőleges helyen lesz a kezdő egyenesen, de legalább a hosszát be tudjuk állítani, és később odébb tudjuk mozgatni.

Válasszuk ki a vonal eszközt, majd Shift+Jobb click-el nyissuk meg a Snap felugró ablakot, ahol válasszuk a Perpendicular lehetőséget, még azelőtt hogy az első pontot leraknánk.

Most vigyük az egeret a vonal fölé, amire merőlegeset akarunk húzni. Megjelenik a vonalon a kis zöld "L" betű. Sajnos itt sosem fog végpontra ugorni, a kész vonalat majd át kell mozgatni a megfelelő pozícióba.

Most kattintsunk, ekkor a kezdőpont csak az eredeti vonalon fog mozogni, most jöhet a második pont, ami merőleges lesz. Adjuk meg a hosszát:

Párhuzamos

Itt is több lehetőségünk van. Rajzolhatjuk párhuzamosra a vonalakat, vagy "Parametric/Geometric" menüben később párhuzamossá tehetjük őket.

Párhuzamosra rajzolás egy meglévő vonallal

Ha be van kapcsolva a Paralelaz object snap beállításokban, akkor tegyük le a vonal kezdőpontját, majd keresztezzük azt a vonalat, amivel párhuzamosat akarunk húzni. Addig mozgassuk rajta az egeret, amíg két kis párhuzamos zöld csík nem jelenik meg rajta:

Ha most elhozzuk az egeret, akkor egy zöld kereszt jelzi, hogy párhuzamos vonalnak kijelöltük ezt a vonalat:

Most ha közel párhuzamosra mozgatjuk az új vonalat, be fog ugrani párhuzamosra, amit a zöld segédvonal jelezni fog. A kis zöld kereszt átalakul valami mássá.

Most engedjük el az egeret, és írjuk be a hosszát, de fontos, hogy közben a zöld vonal aktív legyen. Tehát ha az egér az elengedése után elmászkál (mint nálam) akkor az nem praktikus.

Ha a vonal rajzolásakor a "Paralel" nem lenne aktív, akkor a tegyük le az első pontot, majd Shift+Jobb lick -el elő lehet hozni az instant snap választó ablakot. Amit itt kiválasztunk, az csak a következő kattintásig lesz érvényes, ráadásul úgy, hogy minden más snap pontot kikapcsol, így nem fog semmi más bezavarni.

Párhuzamos egy meglévő vonalon

Egy meglévő vonal tetejére akkor van szükség segédvonal húzására, ha távolságot akarunk kimérni a vonalon, ahova aztán rámozgathatunk egy merőlegeset. Ha be van kapcsolva a Paralel és a Endpoint snap módok, akkor szúrjuk le az új vonal kezdőpontját a régi elejére, és mozgassuk a második pontot a régi mentén. Ekkor meg fog jelenni a párhuzamost jel, a két kis zöld vonalka:

Ha odébb mozgatjuk az egeret ezután, akkor ugyan úgy meg fog jelenni a kis zöld kereszt, jelezve, hogy aktiváltuk a párhuzamos rajzolást:

Ha most a kis zöld kereszt után a régi vonal fölé visszük az egeret, akkor megjelenik a zöld szaggatott segédvonal, jelezvén, hogy párhuzamosat rajzolhatunk. Ha elengedjük az egeret vigyázva, akkor be tudjuk írni a vonal hosszát.

Miután létrejött a párhuzamos vonalunk, még egy kis ficakot húzzunk ki belőle valamilyen irányba, hogy tudjuk hol a vége. Ezeket a segédvonalakat később majd töröljük ki.

Most egy merőleges vonalat már rá tudunk mozgatni az új segédvonal végére, ami pont olyan messze lesz az eredeti vonal elejétől ahogy akartuk:

További vonal műveletek

Szög kimérése

Egy szöget a legegyszerűbben háromszögeléssel mérhetünk ki a helyszínen, amit aztán nagyon egyszerű kimérni Autocad-ben egy segédvonallal és két körrel.

1. Húzzuk meg azt az alap vonalat, amihez képest a szöget ki szeretnénk mérni.
2. Húzzunk az alapvonalon egy akkora segédvonalat, amekkora a helyszínen kimért háromszög egyik befogója (húzzunk hozzá egy kis ficakot is, hogy jobban lássuk hol a vége.
3. Az új segédvonal végétől (ahol a ficak van) húzzunk egy akkora kört, amekkora a háromszög átfogója, amit a helyszínen mértünk.
4. Húzzunk az eredeti kezdőpontból egy akkora kört, amekkora a háromszög másik befogója volt.
5. Ahol a két kör metszi egymást, oda kell húzni a vonalat

Dupla fal rajzolása

A falakat a legegyszerűbben az Offset eszközzel rajzolhatjuk meg. Megcsináljuk a belső alaprajzot, majd kitoljuk az összes falat. Írjuk be hogy Offs

Írjuk be a fal vastagságát, vagyis amennyivel el szeretnénk csúsztatni a vonalakat.

Majd kattintsunk a lemásolandó vonalra, ekkor szaggatottal ki lesz jelölve:

Mozgassuk az egeret abba az irányba, amerre az új vonalat el szeretnénk helyezni:

Majd kattintsunk, ekkor leraktuk az új vonalat, de még mindig offset üzemmódban vagyunk. Jelöljünk ki egy másik vonalat, és toljuk el azt is:

Ha nem akarunk több vonalat eltolni, akkor ESC.

Sarkok lezárása

Offset eltolás után a sarkokat ki kell tölteni a Fillet eszközzel.

Jelöljük ki azt a két vonalat, amik között sarkot akarunk építeni:

Vonal extend

1. írjuk be hogy ext (extend) 2. válasszuk ki azt a vonalat, ami a végét fogja jelenteni a meghosszabbítandó vonalnak, majd enter, majd válasszuk ki a meghosszabbítandó vonalat.

Félkör készítése

válasszuk ki az arc 3 point-ot:

Majd nyomjuk le a "c"-t, enter, kattintsunk a két határoló egyenes közepére,

Ezután pedig határozzuk meg a végpontot.

Forgatás egy vonalhoz képest

Ha egy objektumot egy vonalhoz képest párhuzamosra akarunk elforgatni, akkor azt így kell:

1. Start the ROTATE command and select the objects that you want to rotate.
2. At the Specify base point: prompt, specify the base point of the object you want to reference to, not the base point of the object you want to rotate. This is point 1 in the above figure.
3. At the Specify rotation angle or [Reference]: prompt, choose the Reference option.
4. At the Specify the reference angle <0>: prompt, pick the point on the object that you want to rotate that corresponds to the base point you just specified. This is point 2 in the figure.
5. At the Specify second point: prompt, pick the second point that, together with the previous point, specifies the angle of the object that you want to rotate. This is point 3 in the figure. Notice the rubber band line from your base point (point 1) connecting to your object as you move the cursor, as shown below:

Vegyes

Terület mérés

Blokk felrobbantása

- a 2d-s elemet amit importálunk, fel kell robbantani, ha az egy block elem.

Terület kitöltése (hatch)

írjuk be hogy H:

Ekkor megjelenik fent a hatch menü

Vigyük az egeret egy körbezárt terület fölé, ekkor besraffozza, ha bele is kattintunk, akkor kitölti:

---

Dimension ügyek

A Dimension nem más mint a méretet jelző nyilak (annotációk) elhelyezése az objektumokon. Ez kellően trükkös tud lenni. Dimension-t rakhatunk az objektumokra a model térben és a papír térben is. Végül is az egész tervrajz készítés arra megy ki, hogy a végén megmutassuk a különböző méretekben hogy a model mekkora.

• model tér: A model térben annyival nehezebb rárakni a dimension-öket a modellre, hogy nem egy projektált síkon dolgozunk, ha a mérendő pontok nincsenek egy síkban a nézethez képest, akkor mindenféle furcsa méretet kaphatunk. De cserébe bármelyik viewport-ba is tegyük be a model-t a papírtérben, a deimension mindig fixen ugyan akkora lesz. Ráadásul nem kell minden viewportban újra és újra megrajzolni. Rátehetjük az annotációkat és dimension-öket egy külön rétegre, így könnyű kezelni. Itt csak az lehet a baj, hogy minden viewport-nak más a méretaránya (pl: 1:50 vagy 1:25) így amelyik dimension betűméret jól mutat az egyikben az túl kicsi lehet a másikban. Ezt hivatott automatikusan korrigálni az #Annotative dimensions
• papír tér: A papír térben a model térrel ellenben egy vetített síkon dolgozunk, így könnyedén meg tudjuk mérni két pont távolságát akkor is ha azok a valóságban nem egy síkban vannak. Viszont a viewport-on elhelyezett annotációk és dimension-ök csak arra az egy viewport-ra vonatkoznak, így minden egyes viewport-on újra és újra meg kell rajzolni őkat ellentétben a modelltérben elhelyezett dimension-ökel. Azonban a papír térben a könnyen belefuthatunk abba, hogy a lemért objektum hossza nem a valós számot mutatja a nyilacskán. Ugyanis a papír térben a dimension mérete a viewport méretarányától függ (scale). Ahogy változik a viewport méretaránya (vagyis ahogy ki vagy be zummolunk, úgy változhat a mért érték is mivel az csak egy relatív érték, a viewport méretében méricskéljük valójában a model egy síkra vetített képét, így tulajdonképpen ennek semmi köze a model valódi méretéhez. Ezt hivatott korrigálni a #Dim scale linear értéke a viewport-nak, ami megmondja, hogy milyen számmal kell korrigálni a model vetített képén a mért értékeket, hogy az adott nagyításban a valós értéket kapjuk.

Dimension systle borwser

A projektben mindig ki van választva egy aktuális dimension stílus ami megszabja, hogy milyen stílusban, milyen nyíl fajtákkal és betű méretben jelenjenek meg a dimension-ök. Azt is itt lehet beállítani, hogy egy adott stílus annotative (magától skálázódó) legyen e vagy sem (lásd lentebb) és hogy milyen dim scale -el kerüljön megrajzolása (lásd lentebb). A dimension stílusokhoz tartozik egy külön képernyő. A DIMSYTLE-al nyithatjuk meg a Dimenzió stílus böngészőt.

A Dimesion stílus böngészőben választhatjuk ki hogy melyik leyen az aktuális dimenzió stílus és annak beállíthatjuk a tulajdonságait:

Válasszuk ki a Standard stílus és bal felül nyomjuk meg a Set Current gombot.
Nyomjuk meg a Modfiy gombot.

Annotative dimensions

https://www.thesourcecad.com/understanding-annotation-scale-in-autocad/ Amit eddig értek: Mielőtt elkészíteniénk a layout (papir space) rajzokat, el kell dönteni, hogy melyik viewport milyen arányú lesz, hány a hányhoz, pl 1:50-hez vagy 1:25-höz. És ezekhez az arányokhoz megfelelő méretű dimension stílus szükséges. De az annotative dimesnion lehetőév teszi, hogy adaptálódjon ezekhez a méretekhez.

...TODO...

A PAGESETUP parancs hatására megnyílik a Layaout lista, amiben minden layout-hoz beállíthatjuk a papír méretet és dimension scale-t:

300px

Ha itt kiválasztunk egy Layout-ot, akkor a Modify gombbal tudunk belépni a beállításaiba.

Középen van a papír méret állító (tipikus az A3) és középen alul van az arány, ami az adott layout-hoz tartozni fog.

Vegyes Dimension beállítások

https://www.google.com/search?q=stair+wrong+dimension+scale+autocad&oq=stair+wrong+dimension+scale&aqs=chrome.1.69i57j33.13319j0j9&sourceid=chrome&ie=UTF-8

Dimension style: Scale factor

https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/troubleshooting/caas/sfdcarticles/sfdcarticles/Linear-dimensions-not-consistent-with-actual-length-of-line.html

DIMSTYLE command -> select dimension style -> Modify -> Primary units -> Measurement scale:

Legyen 1.

DIMASSOC (System Variable)

https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/learn-explore/caas/CloudHelp/cloudhelp/2020/ENU/AutoCAD-Core/files/GUID-D77085A3-6E4C-4C18-AD70-21F54ED72492-htm.html
A system vairable-t úgy kell átállítani, hogy beírjuk a parancsot, és akkor a parancssorban beírhatjuk az új értéket:

Azt szabályozza, hogy a dimension egy objekutm legyen, vagy különálló darabok (nyil, vonal szöveg). Valamint képes valamilyen szinten együtt mozogni (nőni, csökkeni) az ponttal amire mutat (2-es opció)

• 0: Creates exploded dimensions. There is no association between the various elements of the dimension. The lines, arcs, arrowheads, and text of a dimension are drawn as separate objects.
• 1: Creates non-associative dimension objects. The elements of the dimension are formed into a single object. If one of the definition points of the dimension moves, the dimension is updated.
• 2: Creates associative dimension objects. The elements of the dimension are formed into a single object, and one or more definition points of the dimension are coupled with association points on geometric objects. If the association point on the geometric object moves, the dimension location, orientation, and value are updated.

Verify if the following variables are set as follows (type these on the command line in AutoCAD):

• DIMASSOC = 2
• DIMLFAC = 1

Viewport méretarány (scale) beállítása

A méretarány választó csak akkor jelenik meg az alsó sávban lévő vezérlők között, ha egy Layout-on kiválasztunk egy view-port-ot.

A viewport méretarányának a beállítása nagyon fontos, mivel a viewport-ban mért távolságok csak a model egy síkra vetített pontjainak a távolsága, aminek nincs köze a model térben szereplő "valódi" méretekhez. Ezért a viewport-ban a dimension-öket mindig súlyozni kell, hogy ezt korrigáljuk a valódi méretre. Erre szolgál a dim scale linear (lásd lentebb). Ezt a súlyt a méretarány beállítása után automatikusan beállítja az AutoCAD. Ha ezt nem állítjuk be, akkor előfordulhat, hogy teljesen random értékeket fogunk kapni mikor a viewport-on rakunk dimension-öket az ábrára.

Dim scale linear

https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/getting-started/caas/CloudHelp/cloudhelp/2020/ENU/AutoCAD-Core/files/GUID-30D6D9C8-AB99-47D1-B420-3D4EB6C7B0D1-htm.html#:~:text=Dimension%20scale%20affects%20the%20size,the%20extension%20line%20origin%20offset.
A Dimension scale mindennek az alfája és az omegája a papír térben. Mikor a Paper space-ben dimension-t rajzolok, akkor valójában a layout léptékében mérem meg a benne lévő model 2D-s vetületét. Ahhoz hogy egy mérésnél ugyan azt a számot kapjam ami a model térben a model tényleges mérete, be kell állítsam a dim scale linear értékét minden egyes dimension esetében pont akkorára ami megfelel a layout léptékének. Vagy valami ilyesmi.

Ha kiválasztok egy tetszőleges dimension-t amit a Papír térben rajzoltam, akkor annak a Properties ablakában láthatom, hogy mekkora volt a méretarány amivel pl. a hosszat számolta:

Ez azt jelenit, hogy ezzel a számmal szorozta meg a viewport-ban mért hosszt.

Na most. Ezt nem kell elvileg kézzel állítgatni, hanem mikor a viewport-hoz beállítjuk a méretarányt (lásd fentebb) akkor ezt automatikusan a megfelelő értékre állítja a rendszer. A képen látható -2.5-öt is az AutoCAD állította be.

Autocad Architecture

Projekt beállítások

Be kell állítani, hogy méterben számolunk, és hogy a model 1:50 arányú lesz. Ehhez válasszuk a bal felső A -betüt, majd Drawing Utilities -> Drawing setup

Itt állítsuk be a Utility fülön hogy méterben és m2-ben számolunk:

Valamint a Scale fülön a 1:50-es standard arányt:

Architecutre elemek

Az építészeti készlet elsősorban a Home tab-on a Tools legördülő alatt található:

Itt két fontos paletta van. Az egyik a Design Tools, ahol az alap elemeket választhatjuk ki:

Itt az a baj, hogy nem látjuk az egyes építészeti elemek variánsait.

Ha további variánsokat akarunk látni, akkor nyissuk meg a Tools legördülő menüből a kis barna ecsetet, a Style Browser-t:

Itt az Object Type listában ki kell választani az elem típust, pl Wall-assembly, majd láthatjuk alatta a variánsokat. Ezeket valahogy lehet bővíteni, ezek eszköz készletek, amiket külön be lehet tölteni az AutoCad-be.
A másik lehetőség hogy a Desigen Tool palettán kiválasztott elemnek a Properties palettáján megnyomjuk a Brows gombot, akkor ugyan úgy megnyílik a Style Browser ahol válogathatunk az altípusokból.

További objektumokat a Design Tool Catalog-ból tudunk kikeresni. Ehhez válasszuk a Home tab-on a Content Browser lehetőséget. A Content Browser-ben meg fog jelenni egy csomó katalógus. Az építészeti objektumok a Design Tool Catalog Metrics katalógusban vannak.

Kattintsunk rá. Meg fog nyíli egy nagyon béna menü a bal oldalon ahol főkategóriát választhatunk. Pl. Stairs and Railing. Itt ha elmegyünk egy konkrét elemig, és ott job click, akkor hozzáadhatjuk a lokális palettához:

Ekkor a Style Browser-ben meg fog jelenni ez is ha eddig még nem lett volna ott. (De azért a legtöbb dolog már ott van)

Ahhoz hogy a composite view-ban bizonyos falakat eldugjunk, hogy belássunk az épület belsejébe, válasszuk ki az adott falat, vagy alapot, majd a jobb alsó sarokban válasszuk az Isolate Object kockát, és azon belül a Hide-object lehetőséget.

Egymás után több elemet is eldughatunk, majd a végén egy kattintással visszahozhatjuk őket.

Segéd vonalak

A construction lines olyan segédvonalakat jelent, amik végtelen hosszúak, és arra szolgálnak, hogy más objektumokat pozicionálni tudjunk.

Kék színűek. Relatíve tudjuk őket pozicionálni más objektumokhoz képest. Ha az egeret csomópontok fölé visszük, akkor vagy függőleges vagy vízszintesen jelennek meg. Ekkor ha kattintunk, akkor ahhoz a ponthoz képest lehet eltolni valamerre.

Style manager

Áttekintés

Minden AutoCad Architecture Desigen-tool objektum előre gyártott kategóriába van sorolva, pl Wall, Stairs, Slab, Door, stb. Minden objektum típushoz tartozik egy stílus, ami megszabja az adott objektum tulajdonságait. Pl minden faltípushoz más és más stílus tartozik. Mikor a Conet Browser-ben böngészgetünk, valójában egy stílust fogunk egy kategórián belül kiválasztani.

A stílusban meg lehetnek határozva szélső értékek, pl méretre tól-ig, hogy mi az amit be szabad állítani. Pl a fa-lépcsőkhöz készített stílusban meg tudjuk mondani, hogy minimum és maximum mekkra lehet egy fok, ami gyártási előírás lehet, és ha ezt a stílust használjuk egy lépcsőre, akkor nem fogja engedni a program hogy ettől eltérjünk. Mikor kiválasztunk egy Elemet a Design Tool palettáról (pl Wall),

akkor az objektumhoz tartozó Properties ablakban a Design fülön láthatjuk, hogy a főkategórián belül milyen stílus tartozik az adott elemhez. Egy fal esetében ez jelentheti a teljes falszerkezet leírását.

A projektünkhöz rendelt stílusokat a Syle Manager-ben tekinthetjük meg vagy hozhatunk létre újat. A stílus Manager-t a STYLEMANAGER' paranccsal nyithatjuk meg.

Tehát itt csak azok jelennek meg amik hozzá vannak rendelve az aktuális projekthez, a Design Tool Catalog-ben lévők itt nem jelennek meg. Láthatjuk, hogy a baloldali kategória fának a gyökre az aktuális rajzunk. A gyökér alatt vannak az előre gyártott kategóriák és benne a jelenleg létez stílusok.

Új kategóriát nem, de új stílust létre tudunk hozni. A kategória megszabja a stílus lehetséges TAB-jait és annak attribútumait, vagyis a kategória egyfajta templét. Pl ha kiválasztjuk a lépcső kategórát, és azon belül a Wood-Saddle lépcsőt, akkor láthatjuk hogy a Stairs templéthez olyan beállítások tartoznak, ami csak a lépcsőre értelmezett, mint pl a lending hossza, vagy egyedi számítási szabályok, amivel megszabhatjuk a lépcsőfok hosszának és magasságának a tartományát.

Falszerkezet létrehozás

A fal kategória templétje lehetővé teszi, hogy egy fal stílushoz definiáljuk a falszerkezet rétegit, azok vastagságát és egymástól való távolságát valamint a rétegek anyagát. A Design Tool Catalog-ban lévő összetett fal elemek mindegyike egy ilyen módon előre elkészített fal stílus. A Design Tool Catalog-ben sok előre gyártott fal típus stílus van favázas falakra is, pl itt egy külső tégla borítású, rains-screen-el ellátott külső szigetelésű fal a katalógusból:

Ha ezt megnyitjuk a Style Manager-ben, akkor láthatjuk, hogy milyen rétegek vannak hozzá definiálva:

Láthatjuk, hogy összesen 5 réteg van definiálva a falhoz. Fontos oszlopok a Width és az Edge Offset. A Width azt mondja meg, hogy az adott réteg milyen vastag a szerkezetben, az Offset, hogy mennyivel van eltolva az előzőhöz képest. Ha vastagságnak a BW-t (Base Width) választjuk, akkor a model térbe helyezett falnál az adott réteg vastagsága a Properties fülön beállított Width értékből fog jönni:

A rétegeknél mind a Width-ez mind az Offset-hez képletet is megadhatunk, hogy a BW-hez képest mekkor legyen az értéke. Oszthatunk, szorozhatunk, kivonhatunk ...

Az ablakok és az ajtók az összes rétegét át fogják lukasztani a falnaik.

Lépcsők

https://knowledge.autodesk.com/support/autocad-architecture/learn-explore/caas/simplecontent/content/adding-stairs-autocad-architecture.html
A lépcső egy nagyon trükkős objektum, még nem sikerült 100%-ban megfejtenem hogy hogyan működik.

Style manager

A Syle manager-ben minden beépített AutoCAD kategóriához hozhatunk létre új stílusokat. A stílus határozza meg minden objektum tulajdonságait (lásd fentebb)

A Style Manager-ben a lépcső egy külön főkategóra. Itt láthatjuk azon lépcsők stílusát, amit már hozzáadtunk a projekthez:

A lépcsők elkészítése nem egyszerű feladat. Ráadásul egy olyan különleges objektum, ami TOP view-ban csak egy vázlatnak látszik (ahogy a tervrajzon is szerepelne) míg az összes többi nézetben 3D-s objektum. Ezen felül a kívánt forma és méret elkészítése időigényes folyamat lehet (egy kezdőnek, mint én)

Minden lépcső a következő elemekből épül fel:

• Tread: fok szélesség (járólap)
• Reiser: fok magasság (homloklap)
• Landing: pihenő, érkező és induló pihenő
• Left-edge: lépcső bal széle
• Right-edge: lépcső jobb széle.

Minden lépcső stílusban meghatározhatjuk a fenti 5 elem tulajdonságait, minimum és maximum méretüket, egymáshoz képesti arányukat, vastagságukat és anyagukat.

Design rules:
Az első fülön a lépcsőre vonatkozó szabályokat adhatjuk meg. Egy adott anyagból csak bizonyos paramétereknek megfelelő lépcsőt lehet készíteni, ezért ezeket minden lépcső típushoz szabályozni kell.

Három lejtési szöget adhatunk meg és mind a háromhoz egy maximális fok szélességet. A közbülső értéket interpolálja a rendszer. Ezen felül meg lehet adni szabályt, hogy mekkora a:

min < X*fok-magasság + Y*fok-szélesség < max 

Stringer (hossztartó)
A második fülön tetszőleges számú hossztartót adhatunk a lépcső típushoz aminek meg lehet adni hogy hol fusson (jobb-bal-közép), a szélességét, hogy a mennyire legyen eltolva a megadott vonaltól (offset) hogy milyen mags legyen a fok kivágás alatt és a landing alatt.

Gyakorlatilag az offset segítségével tetszőleges számú hossztartót betehetünk a lépcső alá.

Component A component fülön állíthatjuk be a fokok és a landing tulajdonságait (kilógás, vastagság).

Lending extensions: A pihenő túllógásait adhatjuk meg
Materials: A felsorolt 5 elem milyen anyagokból van. Egy fa lépcsőnél az összes fa lesz.

Lépcső rajzolása: Típus kiválasztása

Lépcső rajzolása: Turn type

A lépcsőknek 4 féle fordulási típusa van (Turn type), amik abban különböznek, hogy merre és mennyit fordul a lépcső mire felér a kívánt helyre.

• 1/2 landing: A lépcső U alakban visszafordul középen egy pihenővel. Uagyan ezzel a típussal lehet fordulás menetes lépcsőt csinálni középen pihenővel, ami el lehet csúsztatva.
• 1/2 turn: A lépcső U alakban visszafordul
• 1/4 landing: A lépcső negyedet fordul összesen egy pihenővel középen
• 1/4 turn: A lépcső negyedet fordul és a közepén nincs pihenő.

További lehetőségek:

• Körben futó lépcső
• Egyenes lépcső: se kanyar, se pihenő

A Turn type-ot a lépcső típus kiválasztása után a Properties ablakban tudjuk megváltoztatni.
https://knowledge.autodesk.com/support/autocad-architecture/learn-explore/caas/CloudHelp/cloudhelp/2021/ENU/AutoCAD-Architecture/files/GUID-D0D8657B-A875-4FDD-97BF-57DAD75B0A61-htm.html
A teljes listája a variációknak az alábbi ábrán látható:

Lépcsők rajzolása: model térbe helyezés

Mikor a lépcső már ki van választva, akkor a Properties/Dimensions fülön láthatunk egy kék ábrát A-től F-ig, ahol a lécső elemei vannak megjelölve betűkkel. Minden betűhöz tartozik egy beállítása a Properties fülön:

Itt a lépcső 5 alapvető tulajdonságát állíthatjuk be. (Hossz, magasság, fok szám, fok mélyság, fok magasság)
Kicsit lejjebb tekerve a Properties/Floor settings fülön beállíthatjuk a padló alsó és felső magasságát is:

Ha pl. a felső szinten még lesz egy lépés álló XSP szigetelés és azon egy meleg burkolat, akkor annak a vastagságát bele kell számolni az offset-be. Ugyan ez igaz a földszinten is.

Nézzük meg, hogy miket kell beállítani egy lépcső létrehozásához:

1. Width: A lépcsőfokok szélessége. Ez nem befolyásolja a hossztartók elhelyezkedését, azt a lépcső stílus határozza meg.
2. Hight: A lépcső teljes magassága. Ez nagyon fontos paraméter, mer ez határozza meg részben a fokok számát és magasságát. Ebben nincs játékerünk, a magasságot a felső szint magassága határozza meg.
3. Justify: Mihez legyen igazítva a lépcső. A lépcső jobb oldalához, középvonalához vagy baloldalához. Azt mondom, hogy ha balra fog fordulni a lépcső, akkor a jobboldalhoz igazítsuk, ha jobbra akkor meg a baloldalhoz, így sokkal könnyebb kiszámolni a fordulót.
4. Terminate with: Mi legyen az utolsó fok: csak egy emelkedés, egy teljes fok, vagy egy pihenő. Ha Riser-t választunk, akkor csak egy függőleges homlok lappal fog záródni a lépcső és az utolsó fok járólapja már maga felső szint padlója lesz. Ez helytakarékos megoldás.
5. Flight of stairs: (lépcsőház): Mibe mérjük a lépcső hosszát: hosszban vagy fokokban. Válasszuk a hosszt.
6. Összefüggő lépcső beállítások, amikből mindig csak 1-et vagy 2-őt állíthatunk, és a másik 2-tőt vagy 3-at a program kalkulálja a beállítások függvényében. (Lásd lentebb). Pl. lehet hogy csak a fok mélységet és a teljes hosszt (C és F) adjuk meg, és a fok számot és fok magasságot a program kalkulálja ki a teljes hossz függvényében.

Lépcső rajzolása: ha nem sikerült

Ha a lépcső nem megvalósítható a beállítások alapján (nem fordul eleget, vagy nincs benne elég fog, túl alacsonyak a fokok, stb..) akkor egy sárga felkiáltó jel jelenik meg a lécső közepén felülnézetben, és nem fog megjelenni a lécső 3D-s képe a többi nézetben:

Ha az egeret a felkiáltó jel felé visszük akkor nagy nehezen, ha tényleg a sors is úgy akarja, akkor megjelenik egy magyarázó szöveg, amiben megtudhatjuk hogy mi a baja a lépcsőnek. Ezen a ponton már nem lehet a Turn type-on választatni.