7,540
edits
Changes
→Korlát teraszra
<hr>
<br>
=Dimension ügyek=
A Dimension nem más mint a méretet jelző nyilak (annotációk) elhelyezése az objektumokon. Ez kellően trükkös tud lenni. Dimension-t rakhatunk az objektumokra a model térben és a papír térben is. Végül is az egész tervrajz készítés arra megy ki, hogy a végén megmutassuk a különböző méretekben hogy a model mekkora.
* '''model tér''': A model térben annyival nehezebb rárakni a dimension-öket a modellre, hogy nem egy projektált síkon dolgozunk, ha a mérendő pontok nincsenek egy síkban a nézethez képest, akkor mindenféle furcsa méretet kaphatunk. De cserébe bármelyik viewport-ba is tegyük be a model-t a papírtérben, a deimension mindig fixen ugyan akkora lesz. Ráadásul nem kell minden viewportban újra és újra megrajzolni. Rátehetjük az annotációkat és dimension-öket egy külön rétegre, így könnyű kezelni. Itt csak az lehet a baj, hogy minden viewport-nak más a méretaránya (pl: 1:50 vagy 1:25) így amelyik dimension betűméret jól mutat az egyikben az túl kicsi lehet a másikban. Ezt hivatott automatikusan korrigálni az '''[[#Annotative dimensions]]'''
* '''papír tér:''' A papír térben a model térrel ellenben egy vetített síkon dolgozunk, így könnyedén meg tudjuk mérni két pont távolságát akkor is ha azok a valóságban nem egy síkban vannak. Viszont a viewport-on elhelyezett annotációk és dimension-ök csak arra az egy viewport-ra vonatkoznak, így minden egyes viewport-on újra és újra meg kell rajzolni őkat ellentétben a modelltérben elhelyezett dimension-ökel. Azonban a papír térben a könnyen belefuthatunk abba, hogy a lemért objektum hossza nem a valós számot mutatja a nyilacskán. Ugyanis a papír térben a dimension mérete a viewport méretarányától függ (scale). Ahogy változik a viewport méretaránya (vagyis ahogy ki vagy be zummolunk, úgy változhat a mért érték is mivel az csak egy relatív érték, a viewport méretében méricskéljük valójában a model egy síkra vetített képét, így tulajdonképpen ennek semmi köze a model valódi méretéhez. Ezt hivatott korrigálni a '''[[#Dim scale linear]]''' értéke a viewport-nak, ami megmondja, hogy milyen számmal kell korrigálni a model vetített képén a mért értékeket, hogy az adott nagyításban a valós értéket kapjuk.
<br><br>
===Dimension systle borwser===
A projektben mindig ki van választva egy aktuális dimension stílus ami megszabja, hogy milyen stílusban, milyen nyíl fajtákkal és betű méretben jelenjenek meg a dimension-ök. Azt is itt lehet beállítani, hogy egy adott stílus annotative (magától skálázódó) legyen e vagy sem (lásd lentebb) és hogy milyen dim scale -el kerüljön megrajzolása (lásd lentebb). A dimension stílusokhoz tartozik egy külön képernyő. A '''DIMSYTLE'''-al nyithatjuk meg a Dimenzió stílus böngészőt.
:[[File:ClipCapIt-200930-210511.PNG|300px]]
A Dimesion stílus böngészőben választhatjuk ki hogy melyik leyen az aktuális dimenzió stílus és annak beállíthatjuk a tulajdonságait:
:[[File:ClipCapIt-200930-211231.PNG|500px]]
Válasszuk ki a '''Standard''' stílus és bal felül nyomjuk meg a '''Set Current''' gombot.
<br>
Nyomjuk meg a '''Modfiy''' gombot.
===Annotative dimensions===
https://www.thesourcecad.com/understanding-annotation-scale-in-autocad/
Amit eddig értek: Mielőtt elkészíteniénk a layout (papir space) rajzokat, el kell dönteni, hogy melyik viewport milyen arányú lesz, hány a hányhoz, pl 1:50-hez vagy 1:25-höz. És ezekhez az arányokhoz megfelelő méretű dimension stílus szükséges. De az annotative dimesnion lehetőév teszi, hogy adaptálódjon ezekhez a méretekhez.
...TODO...
A '''PAGESETUP''' parancs hatására megnyílik a Layaout lista, amiben minden layout-hoz beállíthatjuk a papír méretet és dimension scale-t:
:[[File:ClipCapIt-200930-231341.PN|300px]]
Ha itt kiválasztunk egy Layout-ot, akkor a '''Modify''' gombbal tudunk belépni a beállításaiba.
:[[File:ClipCapIt-200930-231832.PNG|600px]]
Középen van a papír méret állító (tipikus az A3) és középen alul van az arány, ami az adott layout-hoz tartozni fog.
==Vegyes Dimension beállítások==
https://www.google.com/search?q=stair+wrong+dimension+scale+autocad&oq=stair+wrong+dimension+scale&aqs=chrome.1.69i57j33.13319j0j9&sourceid=chrome&ie=UTF-8
{{warning|Ha a Papir térben a dimension-ök rossz értéket mutatnak, akkor tuti hogy az alábbiak egyikével vagy többel is gond van}}
<br>
===Dimension style: Scale factor===
https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/troubleshooting/caas/sfdcarticles/sfdcarticles/Linear-dimensions-not-consistent-with-actual-length-of-line.html
DIMSTYLE command -> select dimension style -> Modify -> Primary units -> Measurement scale:
:[[File:ClipCapIt-201001-010544.PNG]]
Legyen 1.
<br>
===DIMASSOC (System Variable)===
https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/learn-explore/caas/CloudHelp/cloudhelp/2020/ENU/AutoCAD-Core/files/GUID-D77085A3-6E4C-4C18-AD70-21F54ED72492-htm.html<br>
A system vairable-t úgy kell átállítani, hogy beírjuk a parancsot, és akkor a parancssorban beírhatjuk az új értéket:
:[[File:ClipCapIt-200930-234926.PNG]]
Azt szabályozza, hogy a dimension egy objekutm legyen, vagy különálló darabok (nyil, vonal szöveg). Valamint képes valamilyen szinten együtt mozogni (nőni, csökkeni) az ponttal amire mutat (2-es opció)
* 0: Creates exploded dimensions. There is no association between the various elements of the dimension. The lines, arcs, arrowheads, and text of a dimension are drawn as separate objects.
* 1: Creates non-associative dimension objects. The elements of the dimension are formed into a single object. If one of the definition points of the dimension moves, the dimension is updated.
* 2: Creates associative dimension objects. The elements of the dimension are formed into a single object, and one or more definition points of the dimension are coupled with association points on geometric objects. If the association point on the geometric object moves, the dimension location, orientation, and value are updated.
<br>
<br>
Verify if the following variables are set as follows (type these on the command line in AutoCAD):
* DIMASSOC = 2
* DIMLFAC = 1
<br>
<br>
===Viewport méretarány (scale) beállítása===
A méretarány választó csak akkor jelenik meg az alsó sávban lévő vezérlők között, ha egy Layout-on kiválasztunk egy view-port-ot.
:[[File:ClipCapIt-201001-002331.PNG|400px]]
A viewport méretarányának a beállítása nagyon fontos, mivel a viewport-ban mért távolságok csak a model egy síkra vetített pontjainak a távolsága, aminek nincs köze a model térben szereplő "valódi" méretekhez. Ezért a viewport-ban a dimension-öket mindig súlyozni kell, hogy ezt korrigáljuk a valódi méretre. Erre szolgál a '''dim scale linear''' (lásd lentebb). Ezt a súlyt a méretarány beállítása után automatikusan beállítja az AutoCAD.
Ha ezt nem állítjuk be, akkor előfordulhat, hogy teljesen random értékeket fogunk kapni mikor a viewport-on rakunk dimension-öket az ábrára.
<br>
<br>
===Dim scale linear===
https://knowledge.autodesk.com/support/autocad/getting-started/caas/CloudHelp/cloudhelp/2020/ENU/AutoCAD-Core/files/GUID-30D6D9C8-AB99-47D1-B420-3D4EB6C7B0D1-htm.html#:~:text=Dimension%20scale%20affects%20the%20size,the%20extension%20line%20origin%20offset. <br>
A '''Dimension scale''' mindennek az alfája és az omegája a papír térben. Mikor a Paper space-ben dimension-t rajzolok, akkor valójában a layout léptékében mérem meg a benne lévő model 2D-s vetületét. Ahhoz hogy egy mérésnél ugyan azt a számot kapjam ami a model térben a model tényleges mérete, be kell állítsam a '''dim scale linear''' értékét minden egyes dimension esetében pont akkorára ami megfelel a layout léptékének. Vagy valami ilyesmi.
Ha kiválasztok egy tetszőleges dimension-t amit a Papír térben rajzoltam, akkor annak a Properties ablakában láthatom, hogy mekkora volt a méretarány amivel pl. a hosszat számolta:
:[[File:ClipCapIt-201001-005722.PNG]]
Ez azt jelenit, hogy ezzel a számmal szorozta meg a viewport-ban mért hosszt.
Na most. Ezt nem kell elvileg kézzel állítgatni, hanem mikor a viewport-hoz beállítjuk a méretarányt (lásd fentebb) akkor ezt automatikusan a megfelelő értékre állítja a rendszer. A képen látható -2.5-öt is az AutoCAD állította be.
{{warning|Ha nicsenek speciális objektumok a model-ben akkor pusztán a viewport-ban történő zoom-olás közben is a '''Dim scale linear'''-t a program automatikusan átállítja. Ellben ha van pl egy lépcső is a model-ben akkor zoom után nem fogja átállítani ezt és véletlen szerű számokat fogunk kapni. Ezzel ellentétben a jobb alul beállítjuk a viewport scale -jét akkor be fogja állítani a program az összes dimension-ben a '''Dim scale linear''' értékét megfelelően. }}
<br>
<br>
=Autocad Architecture=
===Segéd vonalak===
A construction lines olyan segédvonalakat jelent, amik végtelen hosszúak, és arra szolgálnak, hogy más objektumokat pozicionálni tudjunk.
:[[File:ClipCapIt-200829-174726.PNG|150px]]
Kék színűek. Relatíve tudjuk őket pozicionálni más objektumokhoz képest. Ha az egeret csomópontok fölé visszük, akkor vagy függőleges vagy vízszintesen jelennek meg. Ekkor ha kattintunk, akkor ahhoz a ponthoz képest lehet eltolni valamerre.
A projektünkhöz rendelt stílusokat a Syle Manager-ben tekinthetjük meg vagy hozhatunk létre újat. A stílus Manager-t a '''STYLEMANAGER'''' paranccsal nyithatjuk meg. :[[File:ClipCapIt-201003-203557.PNG|300px]] Tehát itt csak azok jelennek meg amik hozzá vannak rendelve az aktuális projekthez, a '''Design Tool Catalog'''-ben lévők itt nem jelennek meg.
Láthatjuk, hogy a baloldali kategória fának a gyökre az aktuális rajzunk. A gyökér alatt vannak az előre gyártott kategóriák és benne a jelenleg létez stílusok.
:[[File:ClipCapIt-200930-011809.PNG|300px]]
==Lépcsők==
https://knowledge.autodesk.com/support/autocad-architecture/learn-explore/caas/simplecontent/content/adding-stairs-autocad-architecture.html<br>
A lépcső egy nagyon trükkős objektum, még nem sikerült 100%-ban megfejtenem hogy hogyan működik. Az AutoCAD-ben vannak beépített objektum típusok, amikhez saját tab-okat készít az objektum típus gyártója. Ezek a beépített Architecture objektumok kombinálhatók egymással és együtt tudnak működni, ezért előnye ezeket használni ahelyett hogy magunk modelleznénk le egy adott építészeti elemet. Ilyen kombó pl a stair, slab és railing hármas, amik szépen kombinálhatók.
===Style manager===
A Syle manager-ben minden beépített AutoCAD kategóriához hozhatunk létre új stílusokat. A stílus határozza meg minden objektum tulajdonságait (lásd fentebb)
:[[File:ClipCapIt-201003-203557.PNG|300px]]
A Style Manager-ben a lépcső egy külön főkategóra. Itt láthatjuk azon lépcsők stílusát, amit már hozzáadtunk a projekthez:
:[[File:ClipCapIt-200930-193505.PNG]]
'''Materials''': A felsorolt 5 elem milyen anyagokból van. Egy fa lépcsőnél az összes fa lesz.
<br>
<br>
===Lépcső rajzolása: Típus kiválasztása===
<br>
<br>
===Lépcső rajzolása: Turn type===
A lépcsőknek 4 féle fordulási típusa van (Turn type), amik abban különböznek, hogy merre és mennyit fordul a lépcső mire felér a kívánt helyre.
:[[File:ClipCapIt-201003-215237.PNG|250px]]
* 1/2 landing: A lépcső U alakban visszafordul középen egy pihenővel. Uagyan ezzel a típussal lehet fordulás menetes lépcsőt csinálni középen pihenővel, ami el lehet csúsztatva.
* 1/2 turn: A lépcső U alakban visszafordul
* 1/4 landing: A lépcső negyedet fordul összesen egy pihenővel középen
* 1/4 turn: A lépcső negyedet fordul és a közepén nincs pihenő.
További lehetőségek:
* Körben futó lépcső
* Egyenes lépcső: se kanyar, se pihenő
A '''Turn type'''-ot a lépcső típus kiválasztása után a '''Properties''' ablakban tudjuk megváltoztatni.<br>https://knowledge.autodesk.com/support/autocad-architecture/learn-explore/caas/CloudHelp/cloudhelp/2021/ENU/AutoCAD-Architecture/files/GUID-D0D8657B-A875-4FDD-97BF-57DAD75B0A61-htm.html<br>A teljes listája a variációknak az alábbi ábrán látható: :[[File:ClipCapIt-201003-220405.PNG]] <br> ===Lépcsők rajzolása: model térbe helyezés===A lépcső rajzolását mindig TOP nézetben célszerű csinálni. Akár úgy hogy megrajzoljuk a lépcső alaprajzát poly-line-al: :[[File:ClipCapIt-201004-121810.PNG]]Majd a rajzolást a a '''STAIRADD''' paranccsal indíthatjuk el. :[[File:ClipCapIt-201004-121922.PNG|700px]]Ekkor a parancs sorban megjelenik egy rakat beállítási lehetőség, pl a Style megnyomásával beugorhatunk a lépcső stílus szerkesztőbe. A '''Shape''' megnyomásával kiválaszthatjuk a lépcső alakját ami lehet U, egyenes vagy spirális. :[[File:ClipCapIt-201004-122105.PNG|650px]]A másik alakot befolyásoló tényező a '''Turn type''' amint már láthattunk a fenti táblázatban. Némi átfedést érzek a kettő között. Az összes alap beállítást megtalálhatjuk a '''Properties''' fülön is: :[[File:ClipCapIt-201004-123300.PNG|400px]]# Style és Browse: Kiválaszthatjuk a lépcső típusát. A Browse megnyomásával megnyílik a katalógus, ahol választhatunk fa és kő lépcsők közül. # Shape # Turn type# Winder style Mikor a lépcső már ki van választva, akkor a '''Properties/Dimensions''' fülön láthatunk egy kék ábrát A-től F-ig, ahol a lécső elemei vannak megjelölve betűkkel. Minden betűhöz tartozik egy beállítása a Properties fülön: :[[File:ClipCapIt-201003-222427.PNG|220px]]Itt a lépcső 5 alapvető tulajdonságát állíthatjuk be. (Hossz, magasság, fok szám, fok mélyság, fok magasság) <br>Kicsit lejjebb tekerve a Properties/Floor settings fülön beállíthatjuk a padló alsó és felső magasságát is: :[[File:ClipCapIt-201003-222800.PNG|220px]]Ha pl. a felső szinten még lesz egy lépés álló XSP szigetelés és azon egy meleg burkolat, akkor annak a vastagságát bele kell számolni az offset-be. Ugyan ez igaz a földszinten is. <br><br>Nézzük meg, hogy miket kell beállítani egy lépcső létrehozásához: :[[File:ClipCapIt-201003-222215.PNG|680px]]# '''Width''': A lépcsőfokok szélessége. Ez nem befolyásolja a hossztartók elhelyezkedését, azt a lépcső stílus határozza meg. # '''Hight''': A lépcső teljes magassága. Ez nagyon fontos paraméter, mer ez határozza meg részben a fokok számát és magasságát. Ebben nincs játékerünk, a magasságot a felső szint magassága határozza meg. # '''Justify''': Mihez legyen igazítva a lépcső. A lépcső jobb oldalához, középvonalához vagy baloldalához. Azt mondom, hogy ha balra fog fordulni a lépcső, akkor a jobboldalhoz igazítsuk, ha jobbra akkor meg a baloldalhoz, így sokkal könnyebb kiszámolni a fordulót. # '''Terminate with''': Mi legyen az utolsó fok: csak egy emelkedés, egy teljes fok, vagy egy pihenő. Ha '''Riser'''-t választunk, akkor csak egy függőleges homlok lappal fog záródni a lépcső és az utolsó fok járólapja már maga felső szint padlója lesz. Ez helytakarékos megoldás. # '''Flight of stairs''': (lépcsőház): Mibe mérjük a lépcső hosszát: hosszban vagy fokokban. Válasszuk a hosszt. # Összefüggő lépcső beállítások, amikből mindig csak 1-et vagy 2-őt állíthatunk, és a másik 2-tőt vagy 3-at a program kalkulálja a beállítások függvényében. (Lásd lentebb). Pl. lehet hogy csak a fok mélységet és a teljes hosszt (C és F) adjuk meg, és a fok számot és fok magasságot a program kalkulálja ki a teljes hossz függvényében. <br><br>Ha balra fog fordulni a lépcső, akkor állítsuk a '''Justify''' értékét '''Right'''-ra, és az előre elkészített polyline jobb oldalán alul indítsuk el a lépcsőt, és ott ahol azt akarjuk hogy beforduljon (beleszámolva a kanyar utáni szélességet is) tegyük le a következő pontot, majd mozdítsuk balra az egeret, ekkor el fog kanyarodnai balra a lépcső és az lesz a felülnézeti legfelső pontja, ahova a második pontot raktuk, vagyis a vízszintes szárának a felső vonala. <br><br> Azt hogy melyik paramétert állíthatjuk be, azt a '''Calculation rules''' -ra kattintva választhatjuk ki: :[[File:ClipCapIt-201004-124054.PNG]]Ekkor megnyílik a Calculation Rules ablak. :[[File:ClipCapIt-201003-224720.PNG|400px]]Itt a kis villámok és + jelek ki be kapcsolásával választhatjuk ki, hogy melyik paraméter tállítjuk mi, és melyiket a program: :[[File:ClipCapIt-201004-124223.PNG]]Itt ki is próbálhatjuk hogy a Stílusban szereplő '''Design Rules'''-nak megfelelnek e a kívánt értékek. (Syle manager -> Star Styles -> .. -> Design rules). Ha nem azonnal figyelmeztetést kapunk. Ha olyan lépcsőt gyártunk le ami vagy nem felel meg a design rules-nak vagy a Turn type-nak, akkor fog megjelenni a figyelmeztető háromszög felülnézetben. Lásd lentebb. Ha egy lépcső ki van választva a model térben, akkor megjelenik a szokásos objektum típus specifikus zöld tab felűl (jelen esetben lépcső specifikus), ahol speciális lépcső beállításokat találhatunk: :[[File:ClipCapIt-201004-125022.PNG]] <br> ===Lépcső rajzolása: ha nem sikerült===Ha a lépcső nem megvalósítható a beállítások alapján (nem fordul eleget, vagy nincs benne elég fog, túl alacsonyak a fokok, stb..) akkor egy sárga felkiáltó jel jelenik meg a lécső közepén felülnézetben, és nem fog megjelenni a lécső 3D-s képe a többi nézetben: :[[File:ClipCapIt-201003-220626.PNG]]Ha az egeret a felkiáltó jel felé visszük akkor nagy nehezen, ha tényleg a sors is úgy akarja, akkor megjelenik egy magyarázó szöveg, amiben megtudhatjuk hogy mi a baja a lépcsőnek. Ezen a ponton már nem lehet a '''Turn type'''-on választatni. ===Szabásminta elkészítése===A szabásminta elkészítésének egyik lehetséges módja, hogy a papír térben egy viewport-ban oldal nézetet állítunk be, majd amíg a model tér aktív a viewport belsejében beállítjuk a méretarényt.:[[File:ClipCapIt-201003-231243.PNG|180px]]{{warning|Ha nem állítjuk be a méretarányt, akkor a program nem fogja nekünk automatikusan beállítani a '''Dim scale linear''' értékét, amivel súlyozza a viewport-on mért értékeket. Ez csak primitív testekből felépülő model esetében nem gond, de ha pl egy lépcső is van a model térben, akkor a méretarány beállítása nélkül nem fogja tudni az AutoCAD automatikusan beállítani a '''Dim sclae linear''' értékét. }} Majd rajzoljunk rá már a papír térben a lépcsőre, és arra tegyünk dimension-öket és hatch-et. :[[File:ClipCapIt-201003-230435.PNG|380px]] Szerintem a lépcső valódi tartószerkezetét már nekünk kell megtervezni, ezt a beépített lépcső nem tartalmazza.<br><br> ===Lépcső nyílás kivágása a födémben===A lépcső nyílás kivágása egy pontos magasságban a lépcsőfokok fölött úgy hogy tutira ne verjük be a fejünket nem olyan egyszerű ha bonyolult a lépcső alakja, plána he tekeredik vagy L alakú. De ezt automatikusan meg tudja csinálni a program a '''slab''' és '''stair''' úgynevezett '''interference''' (kölcsönhatás) segítségével. Ezért jó ha AutoCAD Architecture elemekből építkezünk. Ennek ráadásul az a nagy előnye, hogy ha változik a headroom, akkor a nyílást is automatikusan hozzá fogja igazítani a program. Ha a födém '''slab''' objektum típusból van, akkor a lépcső '''Headroom height''' mezője alapján magától megfelelő nyílást tud vágni a slab-ben a program. A lépcső '''interference''' beállításai a lépcső Properties ablakában vannak, ahol megadhatjuk hogy mekkora a fejmagasság és hogy balra és jobbra mennyit kell elhagyni: :[[File:ClipCapIt-201004-174423.PNG|400px]]Ez a 'kölcsönhatás' tetszőleges box típusra nem működik, ezért az a legegyszerűbb ha tesztünk egy ideiglenes slab-et a födémbe a nyílás kimérésére, még akkor is ha a slab-et később kidobjuk mert a födém szerkezetet manuálisan modellezzük. Az alábbi képen a slab lila: :[[File:ClipCapIt-201004-174230.PNG]] Ha kiválasztjuk a slab-et (lila) akkor meg fog nyílni a slab custom zöld tab-ja. Itt válasszuk az '''Interference''' -> '''Add''' lehetőséget. :[[File:ClipCapIt-201004-175111.PNG|190px]] Ezzel meg tudjuk mondani, hogy kivel interferáljon a slab objektum. Az Add gomb megnyomása után válasszuk ki a lépcsőt, majd ENTER. Ekkor a parancssorban meg fog jelenni két választási lehetőség::[[File:ClipCapIt-201004-175156.PNG|600px]] Válasszuk a '''Substract''' lehetőséget. Majd meg fog jelenni a '''Headroom height''' értékének megfelelő kivágás a slab-en. Ezt akár szabásmintának is használhatjuk. :[[File:ClipCapIt-201004-175339.PNG]] <br><br>==Korlát (Railing)==A korlát is egy speciális beépített objektum, ami ugyan úgy megjelenik a Style manager-ben mint a lépcső vagy a slab. Akárcsak a slab, szoros szimbiózisban van a lépcső stílussal, de nem csak lépcsőre lehet rakni, készíthetünk szabadon álló korlátot is teraszhoz. ===Style manager===Ugyan úgy megvannak a saját jellemző tulajdonságai: :[[File:ClipCapIt-201004-222102.PNG|360px]]Ugyan úgy ahogy a lépcsők esetében, a Style manager-ben csak azok a korlátok fognak megjelenni, amiket már hozzáadtunk a projekthez, tehát nem minden ami a katalógusban fellelhető. :[[File:ClipCapIt-201004-222313.PNG|150px]]A korlátok majdnem minden porcikáját a stílus határozza meg, a példányosított objektumban csak nagyon csekély ráhatásunk van a korlát megjelenésére: :[[File:ClipCapIt-201004-222630.PNG|600px]]<br> ===Korlát lépcsőre=== Ha kiválasztottuk a korlát stílusát, akkor elsőre választani kell hozzá egy lépcsőt. Az hogy a lépcső bal vagy jobb oldalára, vagy esetleg középre fog kerülni, a korlát, a '''Properties'''/Location-ben az Anchor beálltással módosíthatjuk. :[[File:ClipCapIt-201004-223029.PNG|280px]]Ha rákattintunk az Anchor-ra akkor megnyílik az Anchor beállítás ablak. :[[File:ClipCapIt-201004-222917.PNG|350px]]Itt a '''Justify to stairs''' beállítással tudunk tudjuk megmondani, hogy a lépcső melyik oldalán legyen. <br>===Korlát teraszra===Lehetőség van rá, hogy szabadon álló korlátot tegyünk teraszra, ami nem kapcsolódik lépcsőhöz. Egyedülálló korlátot bármilyen korlát típusból készíthetünk. Két módszer közül választhatunk: # A korlát létrehozása közbne sorban kiválasztjuk a pontokat amerre a korlát menjen. Ebben kanyarokat is tehetünk. # Egy polyline-ra illesztjük a korlátot. -------------------------------------------------<br>Ahhoz hogy tetszőleges pontok mentén végigmenjünk a korláttal, válasszuk ki a megfelelő korlát stílust. Ekkor megjelennek a parancssorban a választható lehetőségek: :[[File:ClipCapIt-201004-230633.PNG|400px]]Válasszuk az '''Attache''' lehetőséget, majd a '''None'''-t. :[[File:ClipCapIt-201004-230713.PNG|450px]]Ezt akár a Properties ablakban is kiválaszthatjuk. Ekkor elkezdhetünk pontokra rábökni a model térben, ami kijelöli a korlát útját. :[[File:ClipCapIt-201004-230918.PNG|200px]]A pontok csak egy síkban lehetnek. <br><br>-------------------------------------------------<br>A másik lehetőség, hogy rajzolunk egy polyline-t, ami kijelöli a korlát útját. :[[File:ClipCapIt-201004-231029.PNG|150px]]Majd a '''Tool Palett'''-en jobb klikk a Railing-re, és válasszuk az '''Apply Tools properties to'''-> '''Polyline''' lehetőséget. :[[File:ClipCapIt-201004-231138.PNG|350px]]Ekkor kiválaszthatjuk a polyline-t. Rá fog kérdezni, hogy a vonalat kitörölje e: :[[File:ClipCapIt-201004-231243.PNG|450px]] Felülnézetben tudjuk mozgatni a korlát egyes szakaszait előre vagy hátra ha a korlát szakasz közepén lévő apró kék nézetet megfogjuk és valamerre meghúzzuk. Ekkor számszerűen is megadhatjuk mennyit szeretnénk rajta mozgatni. :[[File:ClipCapIt-201004-233200.PNG]] <br><br>