|
|
Line 576: |
Line 576: |
| <br> | | <br> |
| | | |
− | =Statefull Load balancing with Traefik=
| |
− |
| |
− | https://boxboat.com/2017/08/03/deploy-web-app-docker-swarm-sticky-sessions/<br>
| |
− | http://www.littlebigextra.com/how-to-maintain-session-persistence-sticky-session-in-docker-swarm-with-multiple-containers/<br>
| |
− |
| |
− | ==Why an other load-balancer?==
| |
− |
| |
− | Azt elöljáróban elmondhatjuk, hogy a swarm-ot illetve, úgy általában a konténer cluster-eket elsősorban stateless micorservice-ekre találták ki, ahol egymás mellett akár több ezer stateless service példány fut, és tényleg teljesen mindegy hogy éppen melyik kapja a kérést. Ilyen méretekben nincs is értelme stateful szolgáltatásokról beszélni. A swarm mode is erre készül, a nagy számú, stateless végpontok kezelésére tökéletes a swarm-ba beépített Layer 4 (szállítási rétegbeli) load-balancer, ami Round-rubin módon mindig a következő elérhető konténernek adja a feladatot.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Azonban igen is szükség van stateful szolgáltatásokra, és bár akkora cluster nem építhető belőlük mint a stateless szolgáltatásokból, kiválóan passzolnak a swarm világba.
| |
− |
| |
− |
| |
− | A konténeres cluster világban Session kezelést kétféle módon hozhatunk létre ha nagyon messziről nézzük:
| |
− | * '''Elosztott session kezelés''': minden egyes konténer, ami részt vesz a szolgáltatásban hozzáfér egy központi sesison tárhoz, ahonnan minden egyes hozzá beérkező request estén ki tudja olvasni, hogy hol tart a session és onnan folytatja. Előnye, hogy ebben az esetben használni tudjuk a beépített layer 4 load-balancer-t, és nincs külön szükségünk swarm konfiguráció követésre, bármikor hozzáadhatunk új konténereket a cluster-hez ha szükség van rá. Azonban a szakirodalom szerint ez a megoldás nagyon rosszul skálázódik. Míg pár láb esetén remekül működik, akár már 50 láb esetén is nagyon nehézkessé válik, hogy minden konténer tényleg megkapja megfelelő sebességgel a legfrissebb session-t. Nagy lábszám esetén ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
| |
− | * '''Központosított session kezelés a load-balacer-ben''': Ebben az esetben a beépített Layer 4 load-balancer értelem szerűen nem használható, ezért itt egy olyan, külső load-balancer megoldásra van szükség, ami tud sticky session-t kezelni, ezen felül képes automatikusan lekövetni a swarm cluster változásait és remekül bírja a terhelést.
| |
− |
| |
− |
| |
− | A session kezelésen felül, még több okunk is lehet, hogy miért tegyünk egy load-balancing szolgáltatást a swarm cluster elé:
| |
− | * SSL/TLS termination
| |
− | * Content‑based routing (based, for example, on the URL or a header)
| |
− | * Access control and authorization
| |
− | * Rewrites and redirects
| |
− |
| |
− |
| |
− | Itt jön a képbe a Traefik ami azt állítja magáról, hogy erre találták ki.
| |
− |
| |
− | ==Áttekintés==
| |
− | A Traefik egy univerzális Layer 7 (http) load-balancer és reverse proxy. Direkt microservice környezetre találták ki és támogatja is gyakorlatilag az összes konténer orchestration platformot és többféle service discovery szolgáltatást is: <br>
| |
− | * Docker
| |
− | * '''Swarm mode''' <<<
| |
− | * Kubernetes
| |
− | * Marathon
| |
− | * Consul, Etcd --> service discovery
| |
− | * Rancher
| |
− | * Amazon ECS)
| |
− |
| |
− | '''A docker-swarm-ot natívan támogatja. Telepíthető docker image-ként, és van hozzá webes információs felület is.'''
| |
− |
| |
− | {{warning|A Traefik nem webserver, csak egy reverse proxy. Nem tud pl static tartalmat kiszolgálni!}}
| |
− |
| |
− |
| |
− | A Traefik úgy működik, hogy valamelyik swarm manager-tről periodikusan lekérdezi az aktuális swarm konfigurációt (szolgáltatások, és a szolgáltatáshoz tartozó konténerek). Ez alapján teljesen automatikusan konfigurálja magát és változás estén újra konfigurálja magát (pl. ha nő vagy csökken a cluster, vagy ha új szolgáltatás kerül telepítésre). Mivel magától leköveti a swarm cluster változásait, ideális megoldás a swarm-hoz mint Layer 7 load balancer.
| |
− |
| |
− | A Traefik-et futtató VM publikus IP címén lesz elérhető az összes Traefik által kezelt szolgáltatás. Íme egy példa egy lehetséges konfigurációra, hogy hogyan érhetünk el egy swarm szolgáltatást:
| |
− | http://<traeif node public IP>/<PathPrefix>
| |
− |
| |
− |
| |
− | A '''PathPrefix'''-et a swarm szolgáltatás telepítése közben kell megadni label-ek segítségével, tehát minden PathPrefix szolgáltatás specifikus. A Traefik nem kezd el automatikusan minden a cluster-re telepített szolgáltatáshoz load balancer/reverse proxy szolgáltatást nyújtani. A neki szánt szolgáltatásokat a szolgáltatás telepítése közben megadott traefik specifikus címék segítségével azonosítja be és konfigurálja.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Több fórumon is azt írják, hogy a Traefik-et csak valamelyik manager node-on lehet futtatni. Egyrészről ez nem igaz, másrészről hiba lenne ha így lenne. A manager node-ot egyrészt nem szabad load-balanc feladatokkal terhelni. Ha a manager-t túlterhelnénk, leállhat a swarm cluster-ünk. Másrészről másféle hardver konfigurációra van szükség load-balanceoláshoz mint swarm manager futtatásához nem is beszélve a tűzfal szabályokról, security megfontolásokról. (A manager node-koat nyilván nem lehet elérhetővé tenni a publikus interneten). Ugyan a Traefik dokumentációból ez implicit nem derül ki, de ettől még lehet remote worker node-on futtatni a Traefik-et.
| |
− |
| |
− |
| |
− | A Traefik a docker swarm API-n keresztül olvassa ki a swarm adatait (szolgáltatások, címék és konténerek). Ezt vagy valamelyik manager lokális socket-jét csatlakozva teheti meg, vagy a docker remote API-n keresztül, ami általában TLS felett fut (pláne produkciós környezetben). Nyilván a legegyszerűbb ha az egyik manager node-ra telepítjük föl, és ott mount-oljuk a manager docker engine lokális socket-jét:
| |
− | /var/run/docker.sock:/var/run/docker.sock
| |
− | Így s swarm információkat ki tudja olvasni a lokális docker démonból. Azonban ezt csak tesztelésre szabad így megcsinálni, ahogy erre több helyen is felhívják a figyelmet. Ha megnézzük a Traefik konfigurációs leírásának docker szekcióját, találunk benne egy ilyet:
| |
− | # Can be a tcp or a unix socket endpoint.
| |
− | endpoint =
| |
− | Ezen felül van benne egy TLS szekció is:
| |
− | [docker.tls]
| |
− | ca = ...
| |
− | Tehát képes távoli docker démonhoz kapcsolódni TLS felett a portainer-hez hasonlóan. Tehát ez a része kipipálva.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Van még egy fontos megkötés. A Traefik-nek közös overlay hálózaton kell lenni az összes olyan konténerrel, akiknek load-balancer szolgáltatást nyújt, mindjárt meglátjuk miért. Nyilván az ingress (routing mesh) hálózaton lévő konténer interfészek nem megfelelőek layer 7 load balanc-olásra, mert ott már fut egy layer 4 load banacer, ami minden egyes kérésre másik node-ra irányítja a kérést (még akkor is ha direktbe a node IP címét adjuk meg), tehát a konténerek "publikus" IP címe nem megfelelő. Olyan konténer interfészekre van tehát szükségünk, aminek az IP címeit le lehet kérdezni a swarm master-től (szolgáltatásonként csoportosítva) de nem fut rajta a routing mesh, viszont fontos, hogy a load-balance-olás miatt a Traefik elérje ezen a hálózaton az összes konténert. Ezért létre kell hozzunk a Traefik számára egy új overlay hálózatot, amire egyrészt a Traefik, másrészt minden olyan konténer csatlakozik, ami olyan szolgáltatás része, amihez a Traefik load balancer szolgáltatást nyújt. Innentől kezdve nem is számít, hogy a konténerek milyen portokat osztanak meg a host VM-el, mert mivel a Traefik közös hálózaton van a konténerrel, az abban futó összes alkalmazást eléri az alkalmazás által szolgáltatott porton. Tehát ha van egy szolgáltatásunk amit apache konténereket futtat a 80-as belső porton, akkor attól függetlenül hogy a docker ezt a 80-as portot melyik host portra meppeli rá, a Traefik közvetlen meg tudja szólítani az apache-t a 80-as porton. Ebből kifolyólag még az sem számít ha több konténer is egy VM-en fut, ami ugyan ahhoz a szolgáltatáshoz tartozik, mivel a közös overlay network interfészek konténer szinten jönnek létre.
| |
− |
| |
− |
| |
− | A Traefik-et futtathatjuk standalone módban is, docker nélkül egy távoli VM-en, viszont bárhol is fut, fontos, hogy rálásson a fent említett, közös overlay hálózatra. Nyilván ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy a Traefik-et is swarm szolgáltatásként indítjuk el a cluster-ben egy erre dedikált node-on, így nem kell külön azzal bajlódni, hogy egy cluster-en kívüli entitást csatlakoztassunk egy docker-es overlay hálózatra, ami nem lenne túl egyszerű. Így viszont a manager-ek ezt automatikusan megcsinálják.
| |
− |
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180728-211924.PNG]]
| |
− | A példában az összes kék doboz egy swarm cluster-be van kötve. A swarm clusre-nek két manager-e van, és három worker node-ja. A worker node-okra rá van telepítve egy darab swarm szolgáltatás, ami három példányban fut, miden node-on 1 konténer fut a test nevű szolgáltatásból. Szintén a cluster-re van telepítve a Traefik szolgáltatás, ami egy példányban fut, és ki van erőszakolva, hogy a loadbalancer nevű node-on hozza létre a swarm. A Traefik egy szem konténere a remote docker API-n keresztül rácsatlakozik a 0. számú manager node-ra, és onnan lekéri a szolgáltatások listáját. Meg fogja kapni a Teszt szolgáltatást. Ezután szintén a remote docker API-n keresztül le fogja kérni a Teszt szolgáltatást futtató node-ok IP cím listáját, ekkor fogja megkapni a következő listát: 10.0.0.2, 10.0.0.3, 10.0.0.4. Innentől kezdve, ha a http://example.com/test URL-re érkezik kérés, akkor mindig a 10.0.0.2,3, vagy 4-es IP -jű konténerre fogja irányítani a kérést a saját overlay hálózatán keresztül (az ábrán ezt hívják Traefik overlay hálózatnak). Látható, hogy ettől függetlenül minden node csatlakozik a beépített ingress overlay hálózatra, de a Traefik load-balancing szempontjából annak most nincs jelentősége.
| |
− |
| |
− | {{warning|Van egy kisebb probléma a Traefik jelenlegi architektúrájával, ami az ábrából is látszik. Jelenleg csak 1 darab remote docker API-t lehet konfigurálni a Traefik-nek, vagyis hiába van 3 manager node a cluster-ben, a Traefik sajnos csak egy dedikált manager node-hoz tud kapcsolódni, és ha az az egy manager node kiesik, akkor megszűnik a load banacer is --> single point of failure (SPOF). Persze ez csak nagyon nagy cluster-eket érintő probléma. Ezt többen is feszegetik különböző fórumokon, vannak rá különböző hekmányolások, de szép megoldás még nincs rá}}
| |
− |
| |
− |
| |
− | Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennénk a Traefik működésébe, annyit tudni kell róla, hogy három fő eleme van, amit az alábbi móricka ábrán is láthatunk:
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180729-222107.PNG|700px]]
| |
− | * Entry point: ez kapja meg a kérést, vagy http-n vagy https-en. Leginkább arra jó, hogy a http-t átirányítsuk https-re. Ha a kérés túljutott az entry-point-on, megkapja a frontend szekció.
| |
− | * A front-end szekció tartalmazza azokat a szabályokat, amik megmondják, hogy egy beérkezett kérést (a domain neve, a header mezők vagy a path alapján) melyik beck-end-re kell továbbítani.
| |
− | * A back-end tartalmazza a swarm service végpontok listáját (ezen a szinten már mindenképp service-ről beszélünk és nem stack-ről, mert még akkor is ha compose fájllal hoztuk létre a szolgáltatást, a Traefik service szinten van definiálva) Ha az entry-point-ról a kérés a frent-end szabályok segítségével eltalált a megfelelő back-end-re, akkor a Traefik továbbítja a kérést a kiválasztott tényleges docker konténernek.
| |
− |
| |
− | ==Előkészületek==
| |
− | ===Overlay hálózat definiálása===
| |
− | Ahogy azt már láthattuk, szükség van egy dedikált overlay hálózatra, amire a Traefik konténer és az összes többi olyan konténer is rá lesz csatlakozva, amik részt vesznek a load-balancing-ban.
| |
− |
| |
− | Bármelyik manager node-on futtassuk le az alábbi parancsot. Ha nem fontos az IP tartomány, akkor simán a '''docker network create''' paranccsal hozzuk létre az új hálózatot mindösszesen a '''-d overlay''' paraméter megadásával.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ssh mg0 docker network create -d overlay balancer-net
| |
− | o4rhm35gkh24cd25rdt7hsm62
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Nézzük meg (szintén a manager node-okon). Látható, hogy létrejött a swarm scope-ú új hálózatunk.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ssh mg0 docker network ls
| |
− | NETWORK ID NAME DRIVER SCOPE
| |
− | o4rhm35gkh24 balancer-net overlay swarm <<<<
| |
− | e7b191c598c3 bridge bridge local
| |
− | 4648968db4af docker_gwbridge bridge local
| |
− | f1ab56710cf2 host host local
| |
− | mzwld5ddadk6 ingress overlay swarm
| |
− | b9b55fc2d01d none null local
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Megnézhetjük a Portainter-ben is az új hálózatot a Networks menüpontban:
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180728-223041.PNG]]
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ===Load balancer node elkészítése===
| |
− | Elsőként készíteni fogunk egy új VM-et kifejezetten a load balancer számára, és ezt be fogjuk léptetni a swarm cluster-be. Létre fogunk hozni egy címkét is az új node-nak: '''loadbalancer=true'''. Ezzel fogjuk kikényszeríteni, hogy a Traefik swarm szolgáltatás egy szem konténere erre a node-ra települjön, ezen felül szintén ezzel a címkével fogjuk elérni, hogy semmilyen más konténert ne tegyen erre a node-ra a swarm.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Az alábbi script létrehozza az új VM-et, belépteti a cluster-be, és rárakja a címkét:
| |
− | <source lang="sh">
| |
− | #!/bin/bash
| |
− |
| |
− | #Get worker token
| |
− | WORKER_TOKEN=`docker-machine ssh mg0 docker swarm join-token -q worker`
| |
− |
| |
− | #Create load balancer node
| |
− |
| |
− | docker-machine create -d kvm --kvm-network "docker-network" --kvm-disk-size "5000" --kvm-memory "800" loadBalancer
| |
− |
| |
− | docker-machine ssh loadbalancer docker swarm join --token $WORKER_TOKEN $(docker-machine ip mg0)
| |
− |
| |
− | docker node update --label-add loadbalancer=true loadbalancer
| |
− |
| |
− | </source>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Lépjünk be valamelyik manager node-ra és ott kérdezzük le az új '''loadbalancer''' nevű node címkéit. Látnunk kell hogy rendelkezik a '''loadbanacer=true''' címkével.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker node inspect --format='{{.Spec.Labels}}' loadbalancer
| |
− | map[loadbalancer:true]
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ==Traefik telepítése==
| |
− |
| |
− | A Traefik-et docker service-ként telepíteni kell a cluster-re, úgy hogy garantáltan loadbalancer nevű node-ra kerüljön, valamint csatlakozzon a '''balancer-net''' nevű overlay hálózatra. Ezen a ponton több lehetőségünk is van. Vagy a '''docker service create''' paranccsal definiáljuk az új szolgáltatást, vagy írunk egy '''compose (yml)''' fájlt, amiben a többi swarm szolgáltatással együtt telepítjük a Traefik-et is. Bármelyiket is választjuk, még azt is eldönthetjük, hogy megadunk a Traefik szolgáltatásnak (mivel csak egy példány lesz, mondhatnám azt is, hogy a Treaefik konténernek) egy külső konfigurációs fájt, vagy cmd argumentumokkal adjuk meg a teljes konfigurációt.
| |
− | {{note|Ne feledjük el, hogy csak is azért telepítjük swarm szolgáltatásként a Traefik-et, hogy egy mozdulattal rá tudjuk kötni egy közös docker overlay hálózatra, amin azok a konténerek is lógnak majd, akik olyan szolgáltatáshoz tartoznak, akiknek load balnacer szolgáltatást kell nyújtani. Ez ahhoz kell, hogy a Traefik le tudjon kérdezni olyan végpont listát a manager node-tól, ami független a routing mesh-től, és amin keresztül a Traefik el is éri a szóban forgó konténereket.}}
| |
− |
| |
− | ===Konfiguráció elkészítése===
| |
− | https://docs.traefik.io/configuration/backends/docker/<br>
| |
− |
| |
− | A Traefik-nek van egy saját konfigurációs fájlja ami a Traefik konténerben lakik a '''/etc/traefik/traefik.toml''' helyen. Vagy ezt a fájlt felülírjuk vagy ezen fájl egyes értékeit írjuk felül CMD argumentumokkal a konténer definiálásakor. Azt szeretnénk, hogy a Traefik a swarm manager-rhez a remote TLS API-k keresztül csatlakozzon, ehhez meg kell adni a CA, a Cert és a titkos kulcsot fájlokat is a csatlakozáshoz. Ezen felül meg kell adjuk a manager node IP címét és TLS portját is. Mivel ennyi paramétert kéne megadni, célravezetőbb ha ezeket a Traefik konfigurációs fájljában adjuk meg
| |
− |
| |
− |
| |
− | Ahhoz hogy a Traefik csatlakozni tudjon a manager node-hoz a docker remote API-n keresztül lényegében ugyan arra van szükség, amiket a Portainer remote kapcsolódásához beállítottunk a [[Docker_Swarm_Mode#Monitoroz.C3.A1s|Monitorozás]] című fejezetben:
| |
− | * manager node IP címe + secure remote port (192.168.42.75:2376). Emlékezzünk rá, hogy a 2376 secure port a boot2docker oprendszerben defualt nyitva van.
| |
− | * TLS CA cert: ca.pem
| |
− | * TLS certificate: cert.pem
| |
− | * Secret key: key.pem
| |
− |
| |
− | Az utóbbi hármat a '''docker-machine''' már legyártotta a VM létrehozásakor, hogy jelszó nélkül, a '''docker-machine ssh''' paranccsal csatlakozni tudjunk a VM-hez. Ugyan ezekre van itt is szükség. A publikus kulcsunkat pedig a VM létrehozásakor már a helyére másolta. (azt hiszem a ca.pem-el tudjuk ellenőrizni a VM tanúsítványát, a VM a mi cert.pem-ünkel ellenörzi a mi kilétünket, és a titkos kulccsal hozzuk létre az ssh kapcsolatot. (ssh -i key.pem loadbalancer)
| |
− |
| |
− |
| |
− | A '''/etc/traefik/traefik.toml''' fájlban minimum az IP címét a portot és a három TLS fájl helyét kell hogy beírjuk. Ehhez létre fogunk hozni egy új '''traefik.toml''' fájlt a Traefik-et futtató VM-en, és azt fel fogjuk csatolni bind mount-al az egy szem Traefik konténerben az '''/etc/traefik/traefik.toml''' helyre, így el fogjuk fedni a konténerben lévő fájlt. <br>
| |
− | Induljunk ki ebből: https://github.com/containous/traefik/blob/master/traefik.sample.toml<br>
| |
− | És írjuk felül az alábbiakat:
| |
− |
| |
− | <source lang="sh">
| |
− | ################################################################
| |
− | # Docker Swarm Mode Provider
| |
− | ################################################################
| |
− |
| |
− | # Enable Docker Provider.
| |
− | [docker]
| |
− |
| |
− | # Docker server endpoint.
| |
− | # Can be a tcp or a unix socket endpoint.
| |
− | endpoint = "tcp://192.168.42.75:2376"
| |
− |
| |
− | # Default domain used.
| |
− | # Can be overridden by setting the "traefik.domain" label on a services.
| |
− | #
| |
− | # Optional
| |
− | # Default: ""
| |
− | #
| |
− | domain = "docker.localhost"
| |
− |
| |
− | # Enable watch docker changes.
| |
− | #
| |
− | # Optional
| |
− | # Default: true
| |
− | #
| |
− | watch = true
| |
− |
| |
− | # Use Docker Swarm Mode as data provider.
| |
− | #
| |
− | # Optional
| |
− | # Default: false
| |
− | #
| |
− | swarmMode = true
| |
− |
| |
− |
| |
− | # Expose services by default in Traefik.
| |
− | #
| |
− | # Optional
| |
− | # Default: true
| |
− | #
| |
− | exposedByDefault = true
| |
− |
| |
− | # Enable docker TLS connection.
| |
− | #
| |
− | # Optional
| |
− | #
| |
− | [docker.tls]
| |
− | ca = "/etc/ssl/ca.pem"
| |
− | cert = "/etc/ssl/cert.pem"
| |
− | key = "/etc/ssl/key.pem"
| |
− | insecureSkipVerify = true
| |
− | </source>
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− | ===Fájlok másolása===
| |
− | Mind a Traefik.toml fájlt, mind a TLS fájlokat (két cert + egy key) a loadbalancer VM-re kell másolni, hogy fel tudjuk őket mountolni a Traefik konténeren.
| |
− |
| |
− | {{note|Bárhol is futtatjuk a docker service create parancsot, az abban megadott '''--mount''' paraméter arról a VM-ről próbálja meg mountolni a megadott mappát/fájlt, amire a swarm kiosztja a konténert. Mivel mi ki fogjuk erőszakolni label-ek segítségével, hogy a Traefik szolgáltatás egy darab konténere a loadbalancer nevű VM-en jöjjön létre, ezért fontos, hogy a fent említett fájlokat a VM-re másoljuk}}
| |
− |
| |
− |
| |
− | A fájlokat a lokális gépről a '''docker-machine''' által létrehozott VM-kre a '''docker-machine scp''' paranccsal lehet átmásolni, aminek a szintaktikája szinte teljesen megegyezik a linux-os scp-vel.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Elsőként nézzük meg, hogy mi a home mappánk boot2docker oprendszerben ha ssh-val belépünk a loadbalancer VM-re. Látható, hogy ez a '''/home/docker''', ide fogjuk másolni az TLS fájlokat és a Traefik konfigurációs fájlt is.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ssh loadbalancer pwd
| |
− | /home/docker
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | A docker-machine scp parancs szintaktikája az alábbi:
| |
− | docker machine scp /path/to/local/file MACHINE-NAME:/path/to/remote/file
| |
− | Ezen felül a '''-r''' kapcsolóval rekurzívan másolhatunk mappákat.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Elsőként másoljuk a lokális '''ssl''' mappa tartalmát (amiben a három TLS fájl van) a '''loadbalancer''' nevű VM '''/home/docker''' mappájába. (mivel a kettőspont után nem adtam meg semmit, ezért a home mappába fog kerülni)
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine scp -r ssl loadbalancer:
| |
− | key.pem 100% 1675 2.1MB/s 00:00
| |
− | ca.pem 100% 1029 1.6MB/s 00:00
| |
− | cert.pem 100% 1070 1.5MB/s 00:00
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ssh loadbalancer ls -l ssl
| |
− | total 12
| |
− | -rwxr-xr-x 1 docker staff 1029 Jul 28 13:24 ca.pem
| |
− | -rwxr-xr-x 1 docker staff 1070 Jul 28 13:24 cert.pem
| |
− | -rwxr-xr-x 1 docker staff 1675 Jul 28 13:24 key.pem
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Most másoljuk a traefik.toml fájlt szintén a home mappába.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine scp traefik.toml loadbalancer:
| |
− | traefik.toml 100% 4585 7.1MB/s 00:00
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ssh loadbalancer ls -l
| |
− | total 12
| |
− | drwxrwxr-x 2 docker staff 100 Jul 28 13:24 ssl
| |
− | -rw-r--r-- 1 docker staff 4585 Jul 28 13:26 traefik.toml
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ===Traefik szolgáltatás létrehozása===
| |
− |
| |
− | A Traefik-et a '''docker service create''' paranccsal fogjuk létrehozni. A teljes parancs az alábbi:
| |
− | <pre>
| |
− | docker service create -d -p 8080:8080 -p 80:80 --name loadbalancer \
| |
− | --mount type=bind,src=/home/docker/traefik.toml,dst=/etc/traefik/traefik.toml \
| |
− | --mount type=bind,src=/home/docker/ssl,dst=/etc/ssl --constraint node.labels.loadbalancer==true \
| |
− | --network balancer-net traefik
| |
− | </pre>
| |
− | * '''-p 8080:8080''' - Ez a Traefik webes konzoljának a portja. Ezt a loadbalancer nevű VM 8080 portjára kötjük rá.
| |
− | * '''-p 80:80''' - A 80-as porton fogja nyújtani a load-balancer szolgáltatást a Traefik (ha https is lenne, akkor a 443-at is meg kéne adni). Ezt szintén a loadbalancer VM 80-as portjára kötjük rá.
| |
− | * '''--mount type=bind,src=/home/docker/traefik.toml,dst=/etc/traefik/traefik.toml''' - A loadbalancer VM-en lévő traefil.toml konfigurációst fájlt mountoljuk a Traefik konténer /etc/treafik/traefi.toml pontjára, amivel elfedjük a default fájlt, és így a konténer a mienket fogja látni.
| |
− | * '''--mount type=bind,src=/home/docker/ssl,dst=/etc/ssl''' - mivel a konfigurációs fájlban a /etc/ssl-t adtuk meg, ugyan ide kell mountolni a TLS fájlokat a Traefik konténerben.
| |
− | * '''--constraint node.labels.loadbalancer==true''' - Ezzel azt mondjuk meg, hogy kizárólag olyan node-ra telepíthető, ami rendelkezik ezzel a címkével
| |
− | * '''--network balancer-net''' - Rákötjük a Traefik service -t az újonnan létrehozott overlay hálózatra. Ide fogjuk rákötni azokat a service-eket vagy stack-eket is, kiket load balance-olni akarunk.
| |
− |
| |
− |
| |
− | ===Mi jött létre===
| |
− | <br>
| |
− | Listázzuk a futó szolgáltatásokat. Látható, hogy a '''loadbalancer''' nevű szolgáltatás 1 példánnyal elindult
| |
− | <pre>
| |
− | # docker service ls
| |
− | ID NAME MODE REPLICAS IMAGE PORTS
| |
− | 04cj4vdsu0qu loadbalancer replicated 1/1 traefik:latest *:80->80/tcp, *:8080->8080/tcp
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Listázzuk a loadbalancer nevű szolgáltatást. Látható, hogy a '''loadbalancer''' nevű node-ra tette, ahogy azt akartuk.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker service ps loadbalancer
| |
− | ID NAME IMAGE NODE DESIRED STATE CURRENT STATE ERROR PORTS
| |
− | v524v9oqqpz7 loadbalancer.1 traefik:latest loadbalancer Running Preparing 9 seconds ago
| |
− | 4vnxiyz8xwoa \_ loadbalancer.1 traefik:latest loadbalancer Shutdown Rejected 9 seconds ago "invalid mount config for type…"
| |
− | </pre>
| |
− | {{tip|Ha valamiért nem tudna elindulni a Traefik szolgáltatás, (pl. mert hibásan adtuk meg a mountokat) akkor a swarm folyton meg fogja próbálni újra létrehozni a service-t. Az elhalt példányokat '''\_''' -fogja jelölni. Mivel máshogy nem adtuk meg, alapértelmezetten mindig újra indítja a swarm, ezért mindig keletkezik egy új task, (a régi mindig "Shutdown" állapotba kerül.}}
| |
− |
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− | A Portainer-ben is meg kell jelenjen a service listában:
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180729-085532.PNG]]
| |
− |
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | Most már el kell érjük a Traefik webes konzolt a loadbalancer VM publikus IP címén, a 8080 porton.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker-machine ip loadbalancer
| |
− | 192.168.42.42
| |
− | </pre>
| |
− | Tehát itt: http://192.168.42.42:8080
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180729-085255.PNG]]
| |
− | Ahogy azt már láttuk, a Traeif-kben három lépcsőn jut el a kérés a docker konténerekig. Elsőként az Entry-point megkapja a kérést, majd a Front-end szabályok megmondják, hogy melyik back-end-re menjen tovább a kérés. A Back-end pedig swarm szolgáltatásokat szimbolizál, abban vannak azok a végpontok, amik közül választani fog egyet a Traefik mikor továbbítja a kérést.
| |
− | <br>A Traefik konzolt majd [[Docker_Swarm_Mode#Load_balance_test|Load balancing test]] című fejezetben nézzük meg részletesebben, mikor már lesznek benne szolgáltatások.
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− | ==Swarm stack készítése==
| |
− |
| |
− | Most definiálni fogunk egy swarm stack-et, amihez a Traefik load-balancer szolgáltatást fog nyújtani. Ehhez elsőként el fogjuk készíteni a stack yml fájlját. (Használhatjuk a '''docker service create''' parancsot is, a lényeg, hogy megadjuk a Traefik-et vezérlő címkéket)
| |
− |
| |
− | ===Stack definiálása===
| |
− | Az új szolgáltatáshoz a '''tutum/hello-world''' image-et fogjuk használni, amiben fut egy apache, és a lending page-en (index.php) kiírja a konténer host nevét (konténer ID-t). Ez azért jó választás, mert remekül tesztelni lehet vele a stick-session kezelést, láthatjuk majd hogy ha egyszer már beestünk egy lábra, végig ott is maradunk, de session törlés után megint egy új lábat kapunk. Ezen felül az index.php-n még egy kép is található, tehát az url rewrite-ot is tesztelhetjük.
| |
− |
| |
− | A szolgáltatás neve '''helloworld''' lesz. A '''helloword.yml''' fájl tartalma az alábbi:
| |
− | <syntaxhighlight lang="C++">
| |
− | version: "3"
| |
− |
| |
− | services:
| |
− |
| |
− | helloworld:
| |
− | image: tutum/hello-world
| |
− | networks:
| |
− | - balancer-net
| |
− | ports:
| |
− | - "80"
| |
− | deploy:
| |
− | restart_policy:
| |
− | condition: any
| |
− | mode: replicated
| |
− | replicas: 5
| |
− | placement:
| |
− | constraints:
| |
− | - node.role == worker
| |
− | - node.labels.loadbalancer != true
| |
− | update_config:
| |
− | delay: 2s
| |
− | labels:
| |
− | - "traefik.docker.network=balancer-net"
| |
− | - "traefik.port=80"
| |
− | - "traefik.frontend.rule=PathPrefixStrip:/hello/"
| |
− | - "traefik.backend.loadbalancer.sticky=true"
| |
− |
| |
− |
| |
− | networks:
| |
− | balancer-net:
| |
− | external: true
| |
− | </syntaxhighlight>
| |
− |
| |
− | {{note|Ha implicit nem mondjuk meg a compose -nak, hogy a hálózat már létezik, akkor a létre fog mindig hozni egy új hálózatot a '''<service név>_<hálózat név>''' néven. Tehát a fenti compose fájlból a '''helloworld_balancer-net''' hálózat jönne létre. Ha a hálózat mér létezik, akkor ezt az '''external: true''' paraméterrel jelezni kell.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Lehetőség van rá, hogy más nevet használjunk a compose fájlban, mint a hálózat valódi neve. Ekkor az external után a name paraméterrel kell megadni a nevét:
| |
− | external:
| |
− | name: balancer-net
| |
− | }}
| |
− | Egy kis magyarázat a compose fájlhoz: <br>
| |
− | A teljes '''deploy''' szekció a '''docker stack'''-nek szól, a '''docker compose''' ezt a részt figyelmen kívül hagyja. Itt kell megadni a swarm specifikus beállításokat a szolgáltatáshoz.
| |
− | * '''networks:balancer-net''': Fontos, hogy a szolgáltatás összes konténere rá legyen kötve a közös overlay hálózatra, amire a Traefik is rá van kötve. Itt minden egyes konténernek egyedi IP címe van, még akkor is, ha egy node-on több konténer is létrejött. A Traefik ezen a közös hálózaton fogja megszólítani a konténereket, így nem lehet port ütközés (minden ip:port egyedi)
| |
− | * '''ports:"80":''' Ezzel megmondtuk a docker-nek, hogy a konténer 80-as portját kösse össze a host VM egy véletlen válaszott portjával (mivel a külső por itt nincs megadva). Szerintem ez a Traefik szempontjából irreleváns mivel a Traefik közös hálózatra van kötve a helloword service konténereivel, így azon keresztül közvetlen eléri a konténer 80-as portját, nincs szüksége a VM-nek kiajánlott portjára.
| |
− | * constraints:
| |
− | ** '''node.role == worker''': csak worker node-okra fog telepíteni, manager-ekre nem. Ez mindig követendő példa produkciós környezetben! (ezzel ekvivalens a '''node.role != manager''')
| |
− | ** '''node.labels.loadbalancer != true''': Olyan node-ra, aminek van '''loadbalancer=true''' címkéje nem fog telepíteni. Ilyenből ugyebár 1 darab van, a dedikált VM-ünk a load-balancing-ra.
| |
− |
| |
− |
| |
− |
| |
− |
| |
− |
| |
− | Ahogy azt már említettem, a Traefik service label-ek segítségével azonosítja és konfigurálja azokat a szolgáltatásokat, amikhez load-balancing szolgáltatást kell hogy nyújtson. Ezeket a címkéket a labels szekcióban kell megadni. Alább a minimum címékék:
| |
− | * '''traefik.docker.network''': itt meg kell adjuk azt a load-balancing-re létrehozott overlay hálózatot, amire egyrészről a Traefik-et is rákötöttük, másrészről az összes load-banace -olandó szolgáltatás konténerei is rá vannak kötve. A fenti példában a '''helloword''' service konténereit kötjük rá a '''balancer-net''' overlay hálózatra. Mikor a Traefik a swarm manager-től eléri a szolgáltatásokat, akkor csak azokkal foglalkozik, aminek a konténerei rá vannak kötve a 'közös' overlay hálózatra.
| |
− | * '''traefik.port'''
| |
− | * '''traefik.frontend.rule=PathPrefixStrip:/hello/''': Na ez itt a legfontosabb. A '''traefik.frontend.rule''' azt mondja meg, hogy hol legyen elérhető a load-balancer-t szolgáltatás. A traefik.frontend.rule lehetséges paramétereit itt nézzük meg: https://docs.traefik.io/basics/#frontends. A '''PathPrefixStrip'''-el megadunk egy path prefix-et. Ha a load-balancer domain neve után olyan URL-t írunk a böngészőbe, ami az itt megadott prefixel kezdődik, akkor a Traefik azt fogja hátraküldeni a konténereknek amit a path-prefix után írtunk, de a path-perfix-et le fogja róla vágni. Pl a http://example.com/hello/index.php URL-ből a tutum konténerek csak az index.php-t fogják megkapni. Ahogy láttam a válaszban natívan kiegészíti a resource URL-eket az itt megadott path-prefix-el. Tehát ha volt egy '''<img src=logo.png/>''' akkor abból '''<img src=hello/logo.png/>''' lesz.
| |
− | * '''traefik.backend.loadbalancer.sticky''': be lehet kapcsolni vele a sticky session-t. Tulajdonképpen ezért csináltuk az egészet, hogy legyen sticky session-ünk. Http session tartás nélkül a natív docker swarm Layer 4 load balancer is kiválóan használható.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Körülbelül 40 féle címkével vezérelhetjük a load balancer működését, itt a teljes lsita: https://docs.traefik.io/configuration/backends/docker/
| |
− |
| |
− |
| |
− | Hozzuk létre az új szolgáltatást (stack-et) a docker stack deploy paranncssal.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker stack deploy -c helloworld.yml helloservice
| |
− | Creating service helloservice_helloworld
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ===Mi jött létre===
| |
− |
| |
− | <pre>
| |
− | # docker stack ls
| |
− | NAME SERVICES
| |
− | helloservice 1
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | <pre>
| |
− | # docker stack ps helloservice
| |
− | ID NAME IMAGE NODE DESIRED STATE CURRENT STATE
| |
− | ygigsppmqp1j helloservice_helloworld.1 tutum/hello-world:latest worker0 Running Running about a minute ago
| |
− | kv5lvg2g79jn helloservice_helloworld.2 tutum/hello-world:latest worker1 Running Running 59 seconds ago
| |
− | gc1yqgshnhw3 helloservice_helloworld.3 tutum/hello-world:latest worker2 Running Running 59 seconds ago
| |
− | rgoc8uzt354v helloservice_helloworld.4 tutum/hello-world:latest worker1 Running Running 59 seconds ago
| |
− | sofw5w45qyco helloservice_helloworld.5 tutum/hello-world:latest worker2 Running Running 59 seconds ago
| |
− | </pre>
| |
− | Látható, hogy ahogy kértük, csak worker node-ra telepítette a szolgáltatást, és a loadbalancer nevű node-ra nem rakott egy konténert sem.
| |
− |
| |
− |
| |
− | <pre>
| |
− | # docker service ls
| |
− | ID NAME MODE REPLICAS IMAGE PORTS
| |
− | w31aon1cwm34 helloservice_helloworld replicated 5/5 tutum/hello-world:latest *:30004->80/tcp
| |
− | 04cj4vdsu0qu loadbalancer replicated 1/1 traefik:latest *:80->80/tcp, *:8080->8080/tcp
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− |
| |
− | Listázzuk ki, hogy milyen hálózatokban van interfésze helloservice-hez tartozó konténereknek. Láthatjuk, hogy a 10.0.2.0/24 és a 10.255.1.0/24-os hálózatokban van tagsága.
| |
− | <pre>
| |
− | # docker service inspect --format='{{.Endpoint.VirtualIPs}}' helloservice_helloworld
| |
− | [ {mzwld5ddadk6tcpio8ytkyhgg 10.255.1.10/16}
| |
− | {o4rhm35gkh24cd25rdt7hsm62 10.0.2.11/24}] <<<<<
| |
− | </pre>
| |
− |
| |
− | Nézzük meg melyik hálózat micsoda. Ahogy annak lennie kell, az egyik a balancer-net, ami egy közös overlay hálózat a load balancer szolgáltatással. A másik meg a swarm beépített ingress hálózata. Azt most nem fogjuk használni (ezen fut a Layer 4 IPVS).
| |
− |
| |
− | # docker network inspect balancer-net | grep Subnet
| |
− | "Subnet": "'''10.0.2.0/24'''",
| |
− | # docker network inspect 'ingress' | grep Subnet
| |
− | "Subnet": "10.255.0.0/16",
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ==Load balance test==
| |
− |
| |
− | ===Traefik konzol a végpontokkal===
| |
− | Elsőként nézzük meg, hogy a Traeifk konzolon megjelent e az új szolgáltatás: http://192.168.42.42:8080/dashboard/
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180730-100511.PNG]]
| |
− |
| |
− |
| |
− | <ins>'''Frontends'''</ins>: A frontedns listában megjelent a frontend-PathPrefixStrip-hello-0 nevű szolgáltatás. Ez azt a szabályt tartalmazza, ami megmondja, hogy melyik back-ends-re kell továbbítani a kérést. Három fő komponense van:
| |
− | * '''Route Rule: PathPrefixStrip:/hello/''' - ez maga a szabály, amit a compose fájlban megadtunk a label-ek segítségével. Ezt mondja meg, hogy ha olyan URL érkezik a Traefik-hez ami hello/-val kezdődik, akkor azt irányítsa a megadott backend-hez, úgy hogy a hello/-t levágja róla
| |
− | *'''Entry Points: http''' - http-n és nem https-en fogad kéréseket a frontend
| |
− | * '''Backend: backend-helloservice-helloworld''' - Ha a szabály teljesül, akkor erre a backend szolgáltatásra kell küldeni a kérést.
| |
− |
| |
− |
| |
− | <ins>'''Backends'''</ins>: A backend listában egy darab szolgáltatás van: backend-helloservice-helloworld. Ebben a main fülön fel vannak sorolva a szolgáltatáshoz tartozó végpontok. Itt láthatjuk mind az 5 konténert, ami a hellword docker stack-hez tartozik. Láthatjuk az IP címüket, amiket a balancer-net overlay hálózaton kaptak. A Details fülön három értéket láthatunk:
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180730-092055.PNG]]
| |
− | * '''Method: wrr''' - Ez az alapértelmezett load-balancer algoritmus (Weight Round Rubin, részletek itt: https://docs.traefik.io/basics/)
| |
− | * '''Stickiness: true''' - Ezt címkékkel mi adtuk meg
| |
− | * '''Cookie Name: _TRAEFIK_BACKEND''' - Ezt nem adtuk meg külön label-el, ez az alapértelmezett session süti név, ezzel tartja fent a sticky session-t.
| |
− |
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | ===Böngésző teszt===
| |
− |
| |
− | írjuk be a böngészőbe a load-balancer VM 'publikus' IP címét, a /hello path-al: http://192.168.42.42/hello/ <br>
| |
− | Ekkor véletlen szerűen be kell hogy essünk valamelyik tutum konténerre.
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180730-093339.PNG]]
| |
− |
| |
− | Látható, hogy kiírta a konténer ID-ját. Nézzük meg, hogy mi van a háttérben.
| |
− |
| |
− | Első lépésként nézzük meg mi van a '''helloservice''' egyesített log-jában:
| |
− | # docker service logs -f helloservice_helloworld
| |
− | helloservice_helloworld.3.'''w913y7d9pnib'''@worker2 | 10.0.2.18 - - [30/Jul/2018:07:34:19 +0000] "GET .."-" "Mozilla/5.0 (X11; Fedora; Linux x86_64)..."
| |
− | Láthatjuk, hogy a w913y7d9pnib id-jú szolgáltatás replika kapta meg a kérést.
| |
− | {{note|A szolgáltatás ID nem egyenlő a konténer ID-val!. A képernyőn a konténer ID volt kiírva, a log-ban a replika ID-ját látjuk}}
| |
− | Keressük meg hozzá a konténert. Ehhez a docker insect paranccsal nézzük meg a replika részleteit.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Fontos, hogy itt az inspect szintén nem a konténerre vonatkozik. Swarm mode-ban nem lehet konténer specifikus utasításokat kiadni (max azon a VM-en ahol a konténer fizikailag van). Itt az Insect a szolgáltatás példányra vonatkozik!
| |
− | # docker inspect w913y7d9pnib
| |
− | ....
| |
− | "ID": "'''w913y7d9pnib'''nsp6dso3bpqbl",
| |
− | ...
| |
− | "ContainerStatus": {
| |
− | "ContainerID": "'''2aadf0b32b32'''9a62d1bc916ce3dd67264f8a47d2042f6f4070ee979cfb271bcd",
| |
− | ....
| |
− | "Addresses": [
| |
− | "'''10.0.2.50'''/24"
| |
− | ...
| |
− | Látható, hogy a '''ContainerID''' szekcióban kiírta a konténer valódi ID-ját, ami megegyezik azzal ami a képernyőn megjelent. Ha most ssh-val belépnénk a worker2 VM-re ahol ez a konténer fizikailag telepítve van, ott már megtalálnánk a '''docker ps''' paranccsal a konténert.
| |
− |
| |
− |
| |
− | Ha frissítjük a böngészőt, akkor is ezen a lábon maradunk, tehát a sticky session működik! <br>
| |
− | Nézzük meg a site-hoz tartozó sütit a developer-tools-ban:
| |
− | :[[File:ClipCapIt-180730-100331.PNG]]
| |
− | Látható, hogy a '''_TRAEFIK_BACKEND''' nevű session süti lerakásra került és az értéke a b32''' konténer IP címe (10.0.2.50) a balancer-net overlay hálózaton, amit a fenti '''docker inspect''' eredményében is láthatunk. Ez az IP cím szerepel a Traefik konzolon is a backend server listában.
| |
− | <br>
| |
− | <br>
| |
− |
| |
− | =Statefull load-balancing with NGINGX=
| |
− | https://www.nginx.com/blog/docker-swarm-load-balancing-nginx-plus/#nginx-demo
| |
− |
| |
− | <br>
| |
− | <br>
| |
| | | |
| =Auto scaling= | | =Auto scaling= |
Revision as of 20:44, 6 August 2018
<< Back to Orchestration main
Bevezető
Docker swarm mode
A docker swarm mode az 1.12-es verziótól része a docker-engine-nek, tehát már nem egy külön komponens. Az egyik leg szembeötlőbb különbség, hogy nem docker konténerekben fut, hanem része a docker-nek. ...
...
...
Fontos fogalmak
IPTV
Az IPVS (IP Virtual Server) egy szállítási rétegbeli load-balancer implementáció, amit "Layer 4 LAN switching"-nek is hívnak. Az IPVS része a Linux kernelnek. Közvetlen a Netfilter kernel szolgáltatásra épül. Az IPVS a külső kéréseket a valós belső TCP és UDP szolgáltatásokra irányítja a konfiguráció alapján, így egyetlen külső IP címmel több belső szolgáltatás is elérhető akárcsak csak az apache név alapú virtuális hosztok esetén. Azonban van egy fontos különbség a Layer 7 HTTP load balancer-ekhez képest. Mivel a szállítási rétegben fut, nem képes http session alapú node választásra. (Természetesen egy TCP kommunikáción belül ugyan az a végpont fogja megkapni a csomagokat különben semmi értelme nem lenne. )
routing mesh
A swarm -on futó szolgáltatások portjait az úgynevezett routing mesh tartja nyilván. Ha egy szolágáltatást egy adott porton el kell hogy érjünk a swarm-on kívülről, akkor be kell regisztrálni a portot a routing mesh-be.
Az alábbi portokat kell kinyitni a VM-ek között még a swarm létrehozása előtt:
- 7946 TCP/UDP for container network discovery.
- 4789 UDP for the container ingress network.
Tip
A docker-machine-el KVM-re létrehozott gépeken minden port nyitva van
Swarm cluster létrehozása
A docker-machine paranccsal már nem lehet közvetlen swarm-hoz kapcsolódott VM-eket létrehozni. Elsőként lére kell hozni a docker ready VM-eket, majd azokra belépve, már a dedikált swarm kezelő parancsokkal tudjuk felépíteni a cluster-t. (docker node, service és stack)
A swarm mode cluster-t egy bash szkripttel fogjuk létrehozni. 3 manager-t és 3 worker node-t. Elsőként a három manager virtuális gépet hozzuk létre. Ezután a mg0-ás gépen inicializáljuk a cluster-t, majd az m1 és m2 node-okat manager-ként beléptetjük a cluster-be. Ha ez megvan, akkor létrehozzuk a három worker node-t és azokat worker-ként léptetjük be a cluster-be.
Note
Mindig páratlan számú manager node-ot kell létrehozni, hogy a leader választó algoritmus nehogy zátonyra fusson
#!/bin/bash
#Create managers
for i in 0 1 2; do
docker-machine create -d kvm --kvm-network "docker-network" --kvm-disk-size "5000" --kvm-memory "800" mg$i
done
#Init cluster
docker-machine ssh mg0 docker swarm init --advertise-addr $(docker-machine ip mg0)
#Join managers
MANAGER_TOKEN=`docker-machine ssh mg0 docker swarm join-token -q manager`
WORKER_TOKEN=`docker-machine ssh mg0 docker swarm join-token -q worker`
for i in 0 1 2; do
docker-machine ssh mg$i docker swarm join --token $MANAGER_TOKEN $(docker-machine ip mg0)
done
#Create workers
for i in 0 1 2; do
docker-machine create -d kvm --kvm-network "docker-network" --kvm-disk-size "5000" --kvm-memory "800" worker$i
docker-machine ssh worker$i docker swarm join --token $WORKER_TOKEN $(docker-machine ip mg0)
done
Tip
A KVM helyett itt használhattunk volna Amzaon EC2-es driver-t is, pont ugyan így létrehozta volna az egész cluster-t pár perc alatt. Részletek itt: Docker Swarm on AWS
Ha lefutottak a script, nézzük meg a keletkezett VM-eket elsőként docker-machine szemszögből:
# docker-machine ls
NAME ACTIVE DRIVER STATE URL SWARM DOCKER ERRORS
mg0 - kvm Running tcp://192.168.42.41:2376 v18.05.0-ce
mg1 - kvm Running tcp://192.168.42.79:2376 v18.05.0-ce
mg2 - kvm Running tcp://192.168.42.154:2376 v18.05.0-ce
worker0 - kvm Running tcp://192.168.42.162:2376 v18.05.0-ce
worker1 - kvm Running tcp://192.168.42.74:2376 v18.05.0-ce
worker2 - kvm Running tcp://192.168.42.136:2376 v18.05.0-ce
Majd nézzük meg a virsh-val is.
# virsh list
Id Name State
----------------------------------------------------
2 mg0 running
3 mg1 running
7 mg2 running
8 worker0 running
9 worker1 running
10 worker2 running

Most listázzuk ki a swarm cluster node-jait elsőként az mg0-án, majd az mg1-en. Mind a két esetben ugyan azt az eredményt kapjuk. Láthatjuk, hogy jelenleg az mg0 a vezető.
# docker-machine ssh mg0 docker node ls
ID HOSTNAME STATUS AVAILABILITY MANAGER STATUS ENGINE VERSION
nl5mmm994ckimhe5vjazjjecs * mg0 Ready Active Leader 18.05.0-ce
vacts6xlgb6ufyx49vx6fxgt0 mg1 Ready Active Reachable 18.05.0-ce
3llb2b0qh7oids0qhych9w73r mg2 Ready Active Reachable 18.05.0-ce
s7hp748qu6u4bb98doss31t4r worker0 Ready Active 18.05.0-ce
211o588k4qw2uymq6dl977mmt worker1 Ready Active 18.05.0-ce
hlzuosjp7wx6rxt0a66fms698 worker2 Ready Active 18.05.0-ce
# docker-machine ssh mg1 docker node ls
ID HOSTNAME STATUS AVAILABILITY MANAGER STATUS ENGINE VERSION
nl5mmm994ckimhe5vjazjjecs mg0 Ready Active Leader 18.05.0-ce
vacts6xlgb6ufyx49vx6fxgt0 * mg1 Ready Active Reachable 18.05.0-ce
3llb2b0qh7oids0qhych9w73r mg2 Ready Active Reachable 18.05.0-ce
s7hp748qu6u4bb98doss31t4r worker0 Ready Active 18.05.0-ce
211o588k4qw2uymq6dl977mmt worker1 Ready Active 18.05.0-ce
hlzuosjp7wx6rxt0a66fms698 worker2 Ready Active 18.05.0-ce
Monitorozás
Több grafikus docker monitor eszköz is létezik:
- Shipyard (webes)
- Portainer (webes)
- Kitematic (vastag kliens)
A legegyszerűbb a Portainer használata, ami egyetlen konténert telepít fel a docker-be, képes távoli docker démonho is kapcsolódni, és van benne swarm mode támogatás is.
Két lehetőségünk van a Portainer futtatására:
- Ahhoz hogy a swarm cluster adatait tudjuk monitorozni, valamelyik manager node-on futó docker démonhoz kell kapcsolódni a lokális docker -ben futó Portainer-el. Ezt TLS autentikációval lehet megoldani. Ekkor a Portanier a localhost-on érhető el. (mi ezt fogjuk használni, ez az ajánlott megoldás produkciós környezetben)
- A Portainer-t eleve a manager node-ot is futtató docker démonban telepítjük fel a távoli gépen, ekkor Portanier a távoli gép IP címén érhető el. Ekkor a Portainer közvetlen tud csatlakozni a docker manager-en az ottan lokális docker démonhoz (ez inkább csak tesztelés céljára, a manager node-okon nem szokás semmi mást futtatni).
A KVM dirver-el készült docker-machine-ekre boot2docker operációs rendszer kerül feltelepítésre, ha ezt nem változtatjuk meg. A boot2docker-ben alapértelmezetten be van kapcsolva a TLS remote docker API (port: 2376), és a titkosítatlan távoli hozzáférés ki van kapcsolva (port: 2375), tehát csak TLS-el lehet a manager-en futó docker démon-ra csatlakozni
Note
A példában a mg0 manager node-ra fogunk kapcsolódni, de pont ugyan ezt az eredményt kapnánk az mg1 és mg2 manager-ekkel is.
TLS kulcsok és IP cím begyűjtése
Mikor a docker-machine létrehozta a manager node-okat, legyártotta azokat az ssh kulcsokat, aminek a segítségével a docker-machine be tud ssh-zni a VM-re jelszó és felhasználó név megadása nélkül (docker-machine ssh mg0). Ezeket a kulcsokat fogjuk mi is felhasználni, hogy a lokálisan futó Portainer hozzá tudjon kapcsolódni a (távoli) virtuális gépen futó docker démonhoz.
Adjuk ki docker-machine env parancsot, hogy megtudjuk, hol tárolja a lokális docker-machine környezetünk a távoli VM SSH kulcsait:
# docker-machine env mg0
export DOCKER_TLS_VERIFY="1"
export DOCKER_HOST="tcp://192.168.42.41:2376"
export DOCKER_CERT_PATH="/root/.docker/machine/machines/mg0"
export DOCKER_MACHINE_NAME="mg0"
# Run this command to configure your shell:
# eval $(docker-machine env mg0)
Látható, hogy a kulcsok a /root/.docker/machine/machines/mg0 mappában vannak
Nekünk három fájlra van innen szükségünk. A CA-ra, a certifikációnkra és a titkos kulcsunkra. A docker-machine a publikus kulcsot még telepítés közben felmásolta a VM-re.
# ll /root/.docker/machine/machines/mg0
total 316444
..
-rw-r--r-- 1 root root 1029 Jul 15 22:41 ca.pem
-rw-r--r-- 1 root root 1070 Jul 15 22:41 cert.pem
-rw------- 1 root root 1675 Jul 15 22:41 key.pem
...
Másoljuk a kulcsokat egy olyan mappába, ahol a böngészőt futtató user is eléri. (Ugyanis nagy valószínűséggel a root mappában jöttek ezek létre). A kulcsokat majd a Portainer webes telepítése közben majd tallózni kell.
A kulcsokon felül szükségünk lesz a master mg0 IP címére is, ezt kell megadni a Porainer-nek:
# docker-machine ip mg0
192.168.42.41
A port, ahogy már írtuk, az alapértelmezett TLS docker remote port: 2376
Ez az alapértelmezett remote port a docker démonnak. Szerencsére ez a port elve nyitva van a boot2docker operációs rendszerben.
Portainer telepítése
A Portainer-hez egyetlen egy image-et kell telepíteni: portainer/portainer
# docker container run -d -p 9000:9000 --privileged -v /var/run/docker.sock:/var/run/docker.sock portainer/portainer
- A webes konzol a localhost:9000 -as porton lehsz elérhető:
- Ha a lokális docker démon-t is monitorozni akarjuk, akkor a docker démon socket-re rá kell kötni a portainer-t.
Note
Ha nem akarjuk a lokális daemon-t is monitorozni, akkor a -v /var/run/docker.sock:/var/run/docker.sock mount nem szükséges
Ha elindult a konténer, akkor válasszuk Remote lehetőséget

- Adjuk meg a manager-t futtató VM IP címét a 2376 portal (alapértelmezett TLS port)
- Kapcsoljuk be a TLS-t.
- TLS CA certificate: ca.pem
- TLS certificate: cert.pem
- TLS key: key.pem
Warning
Ha nem adunk olvasási jogot a docker-nek a kulcsokra, azt fogja kiírni a Portainer: "Unable to create node"
Majd mondjuk hogy connect. Ekkor bejön a desboard. Innentől kezdve a távoli manager docker démonjához kapcsolódunk.
Cluster monitorozása
Nyomjunk rá a Go to cluster visualizer linkre, vagy a baloldali menüben a swarm menüpontra.

Nézzük meg az mg0 node részleteit. Láthatjuk, hogy jelenleg ő a managerek vezetője:

Service futtatása
https://blog.scottlogic.com/2016/08/30/docker-1-12-swarm-mode-round-robin.html
Service létrehozása image-ből (swarm service)
A docker service create paranccsal egy darab docker image-ből készíthetünk a swarm cluster-en futó szolgáltatást. Megadhatjuk, hogy hány példány jöjjön létre belőle, de lényegében megegyezik a szintaxisa a docker run paranccsal.
Szolgáltatás definiálása
Hozzunk létre
# docker-machine ssh mg0 docker service create --name web --replicas 3 --mount type=bind,src=/etc/hostname,dst=/usr/share/nginx/html/index.html,readonly --publish 80:80 nginx
Tip
A docker 1.17-es verziójától kezdve, a --mount paramétert kell használni a -v (--volume) helyett a storage-ek kezelésére, a -v már elavult. Korábbi verziókban csak a swarm parancsokba lehetett használni, mostanra már a standalone docker parancsokban is ezt illik használni. A szintaktikája eltér a -v-től, ugyanis a --mount után név=érték párok következnek vesszővel elválasztva szemben a -v három :-al elválasztott tagjával. Azonban swarm szolgáltatás esetén elve csak a --mount használható, a -v nem.
Monitorozás
Listázzuk ki a swarm-unkon futó szolgáltatásokat. Ezt bármelyik manager-en kiadhatjuk:
# docker-machine ssh mg1 docker service ls
ID NAME MODE REPLICAS IMAGE PORTS
yv47d25nc6dr web replicated 3/3 nginx:latest *:80->80/tcp
Most listázzuk ki ps-el a szolgáltatás részleteit. Láthatjuk hogy a woker0, 1 és az mg1-re telepítette fel.
# docker-machine ssh mg1 docker service ps web
ID NAME IMAGE NODE DESIRED STATE CURRENT STATE ERROR PORTS
deytk9w7z3et web.1 nginx:latest worker0 Running Running 14 minutes ago
j6lwloj4q101 web.2 nginx:latest mg1 Running Running 14 minutes ago
wfhucxtrq7pm web.3 nginx:latest worker1 Running Running 14 minutes ago
Nézzük meg a portainer-ben is az új szolgáltatásunkat a services menüpont alatt:


Load balancing
Nézzük meg a swarm nativ load balancert. Hívjuk meg a cluster bármelyik tagjának a publikus IP címét a 80-as porton:
# curl http://192.168.42.41:80
worker0
# curl http://192.168.42.41:80
worker1
# curl http://192.168.42.41:80
mg1
Minden egyes hívásra egy másik lábra fogunk beesni. Ez az elvárt működés. Ha máshogy nem határozzuk meg a swarm szolgáltatás telepítése közben, akkor a natív Layer 4 szolgáltatás rétegbeli load balancer lesz bekapcsolva. Az összes swarm node-on fut a load balancer egy példánya, és ezek össze vannak kötve az úgynevezett routing mesh-el, az ingress hálózaton. Így teljesen mindegy melyik lábra esünk be, az a load balancer példány ami azon a lábon fut, ahova beestünk, át fogja irányítania a kérést annak a node-nak aki a "globális" load balanc algoritmus szerint a soron következő. Ha másképp nem adjuk meg, akkor a load banac-olás round rubin, tehát mindig a soron következőt adja.

Részletek a Routing mesh című fejezetben.
Scaling
A replikák számát a docker service scale paranccsal változtathatjuk meg. Növeljük meg 5-re:
# docker-machine ssh mg0 docker service scale web=5
web scaled to 5
Majd nézzük meg mi lett:
# docker-machine ssh mg1 docker service ps web
ID NAME IMAGE NODE DESIRED STATE CURRENT STATE ERROR PORTS
deytk9w7z3et web.1 nginx:latest worker0 Running Running 28 minutes ago
j6lwloj4q101 web.2 nginx:latest mg1 Running Running 28 minutes ago
wfhucxtrq7pm web.3 nginx:latest worker1 Running Running 28 minutes ago
7nwtcd43vva9 web.4 nginx:latest worker2 Running Running about a minute ago
kbz72e0wf1ba web.5 nginx:latest mg2 Running Running about a minute ago
A portanier-ben egy kattintással növelni tudjuk a szolgáltatás replika számát felfelé vagy lefelé a scale nyílra kattintva a Services listában.

Swarm stack
A docker stack szolgáltatások összessége, amik együttesen egy közöz applikációt alkotnak a cluster-en. Lényegében a docker compose swarm mode-ra adaptált változata. A stack-et ugyan úgy egy yml fájlban kell leírni, akárcsak a docker compose esetén, azonban a yml fájlban van egy extra szekció a szimpla docker compose-hoz képest, ez a deploy, amivel a swarm cluser-nek adhatunk utasításokat, mint pl, hogy hány példányban fusson egy adott image a stack-en belül.
Networking
Hálózat típusok
Háromféle fontos hálózat típus van a swarm-ban az alap docker hálózatokon felül (ebből egyik a másik részlalmaza)
https://docs.docker.com/v17.09/engine/swarm/networking/
- overlay network: Ez egy hostokon átívelő virtuális hálózat fajta, amit a docker emulál. (tehát nem Linux kernel funkció). A rá kapcsolódott konténerek számára transzparensen működik, hiába vannak más és más fizikai hálózatokban, úgy látják, mind ha közös hálózaton lennénk. Az overlay hálózatot a docker az úgynevezett overlay driver-el hozza létre. Ezzel emulálja a hálózatot.
- ingress network: Ez egy speciális overlay hálózat, ebből csak 1 lehet egy swarm-on belül. Nem a neve, hanem a típusa számít. Ha mi nem hozzuk létre, akkor a docker fogja létrehozni a cluster inicializálásakor. Ezt load-balancolásra használja a docker. Ha bármelyik swarm node -ra érkezik egy kérés (akár olyanra is amin nem is fut konténer) akkor is továbbítja a kérést a megfelelő node-ra. A load-balancer-t a Linux kernelben található IPVS-el hozza létre, ami egy szállítási réteg beli load-balancer. A megfelelő konténer megtalálását (IP cím + port) az úgynevezett "routing mesh" végzi.
- docker_gwbridge: Nem teljesen értem mire jó. Egy fizikai hálózati elem, tehát nem a docker emulálja. Az overlay network és a node interfésze között hoz létre egy virtuális hidat. Ha nincs, akkor a docker létrehozza. A neve számít. Ha újat akarunk csinálni, akkor Linux operendszer szinten kell törölni, majd egy pont ilyen nevű új hálózatot kell létrehozni a megfelelő paraméterekkel.

Overlay hálózatok
Átekintés
http://blog.nigelpoulton.com/demystifying-docker-overlay-networking/
- A beépített ingress overlay hálózaton felül mi is létrehozhatunk kézzel új overlay hálózatokat. Az overlay hálózatot össze kell rendelni swarm service-ekkel (ami swarm stack-en belül is lehet)
- Ha egy swarm service-t, egy overlay hálózathoz rendelünk, akkor az adott service összes konténere (akkor is ha távoli node-okon vannak) képes lesz egymással kommunikálni.
- Az overlay hálózatot a manager csak azokra a node-okra fogja kiterjeszteni, amik a megadott szolgáltatás konténereit futtatják. Egészen addig csak a manager-en létezik.
- Az overlay hálózat csak a node-on futó konténerből fog látszani. A konténerben létre fog jönne egy interfész, ami az overlay hálózatra csatlakozik, itt fog kiosztani egy IP címet az overlay network a konténernek. Tehát fontos, hogy a node gépen nem jön létre olyan interfész, ami az overlay hálózatra csatlakozok. A node gépen csak egy bridge jön létre.
- A docker a VXLAN tunel technológiát használja az overlay hálózatok létrehozására. Egy Layer 3 hálózaton hoz létre egy virtuális Layer 2 hálózatot.
Az alábbi ábrán a C1 és C2 konténereken jött létre overlay interfész, aminek az overlay bridge kiosztotta a 10.0.0.3 ill a 10.0.0.4 IP címét. Látható hogy a node1 és node2 hoszt gépeken csak a bridge található, azok nem kaptak overlay IP címéet. A két bridge-et a VXLAN tunnel köti össze.

Hálózat létrehozása
Overlay hálózatot csak a manager node-okon lehet létrehozni a -d overlay kapcsoló használatával. Hozzuk létre az over-test hálózatot.
# docker-machine ssh mg0 docker network create -d overlay over-test
Egészen addig, amíg nem rendeljük szolgáltatáshoz az overlay hálózatot, csak a manager node-okon lesz listázható. Figyeljük meg, hogy az mg0-án hoztuk létre, de az mg1-en is látszik:
# docker-machine ssh mg1 docker network ls
NETWORK ID NAME DRIVER SCOPE
idf7f51tp95i ingress overlay swarm
...
6hig77pse2xt over-test overlay swarm <<<

Viszont a worker1-en nem látszik. (Aki nem hiszi nézze meg)
Most hozzunk létre egy új szolgáltatást két replikával, és rendeljük hozzá az új over-test overlay hálózathoz. A hálózatot a --network kapcsolóval kell megadni. A szolgáltatásneve test lesz. (Természetesen a manager node-ok egyikén kell létrehozni az új szolgáltatást)
# docker-machine ssh mg1 docker service create --name test \
--network over-test \
--replicas 2 \
ubuntu sleep infinity
Nézzük meg a test szolgáltatás részleteit, hogy lássuk melyik node-okon fut:
# docker-machine ssh mg1 docker service ps test
ID NAME IMAGE NODE DESIRED STATE CURRENT STATE ERROR PORTS
ldg4tr5olwmv test.1 ubuntu:latest worker2 Running Running 50 seconds ago
5vxd6u2zgv1d test.2 ubuntu:latest mg0 Running Running 54 seconds ago

Láthatjuk, hogy létrejött a szolgáltatás két példánya az mg0-án és worker2-ön.
Listázzuk ki a worker2 docker hálózatait. Láthatjuk, hogy a swarm a worke2-re is kiterjesztette az over-test overlay hálózatot.
# docker-machine ssh worker2 docker network ls
NETWORK ID NAME DRIVER SCOPE
911906e5a269 bridge bridge local
5125832d68a8 docker_gwbridge bridge local
73a48e5dd720 host host local
idf7f51tp95i ingress overlay swarm
ae8e1b7bd437 none null local
6hig77pse2xt over-test overlay swarm <<<<
Tesztelés
Innentől kezdve a test szolgáltatás két konténere elérik egymást az over-test hálózaton. Ezt demonstrálva, a test szolgáltatás m0-án futó konténeréből meg fogjuk pingelni a worker2-n futó konténert.

Próbáljuk ki. Derítsük ki a worker2-n futó ubuntu konténer over-test hálózati IP címét. Elsőként listázzuk az overlay hálózatunk részleteit:
# docker-machine ssh worker2 docker network inspect over-test
...
"Name": "over-test",
"Driver": "overlay",
"Subnet": "10.0.0.0/24",
"Gateway": "10.0.0.1"
"Peers": [
"Name": "c3651bad2030",
"IP": "192.168.42.136" <<< ez itt nem az overlay cím, hanem a host címe!!!
"Name": "41d7e29fc1fc",
"IP": "192.168.42.41"

Láthatjuk, hogy a over-test overlay hálózatunk alhálózata két végpont csatlakozik, ezen felül láthatjuk hogy az overlay hálózatunk IP tartománya a 10.0.0.0/24. Az egyik peer a worker2, a másik az mg0 (De ez nem innen látszik :) )
Note
Fontos látni, hogy a Peers alatt felsorolt IP címek nem az overlay interfészek címe, hanem azoknak a VM-eknek (valódi gépeknek) a 'publikus' IP címei, ahol azok a konténerek futnak, akik csatlakoznak az over-test overlay hálózatra.
Ki kell deríteni, hogy mi a worker2-ön futó ubuntu konténer azon interfészének az IP címe, ami az over-test overlay hálózatra csatlakozik. Ehhez elsőként be kell ssh-zni a worker2 node-ra, majd az ott futó ubuntu konténerhez kell csatlakozni interaktív módon, hogy listázni tudjuk az interfészeit:
# docker-machine ssh worker2
docker@worker2:~$ docker ps
CONTAINER ID IMAGE COMMAND CREATED
236f0a0cc334 ubuntu:latest "sleep infinity" 35 minutes ago
docker@worker2:~$ docker exec -it 23 bash
root@239f2a1d9bc1:/# apt-get update && apt-get install net-tools
root@239f2a1d9bc1:/# ifconfig | grep 10.0.0.
inet 10.0.0.10 netmask 255.255.255.0 broadcast 10.0.0.255
Tehát a worker2 node-on futó ubuntu konténer overlay címe: 10.0.0.10
Pingeljük meg az mg0-en futó ubuntu konténerből a worker2-n futó konténert. Ha megnézzük a mg0-en futó konténereket, láthatjuk a test szolgáltatáshoz tartozó ubuntu konténert:
# docker-machine ssh mg0 docker ps
CONTAINER ID IMAGE COMMAND CREATED
426f0a0bb381 ubuntu:latest "sleep infinity" 35 minutes ago
Ebből az ubuntu konténerből fogjuk pingelni a test szolgáltatás másik konténert, ami a worker2 gépen fut (ami elvileg egy fizikailag teljesen máshol lévő gép is lehetne)
Elsőként ssh-val be kell lépni az mg0-ra. Majd az ubuntu konténeren futtassuk interaktív módon a bash-t. Ez után fel kell telepíteni a ping parancsot, majd már futtathatjuk is a ping-et.
# docker-machine ssh mg0
docker@mg0:~$ docker exec -it 426f0a0bb381 bash
root@426f0a0bb381:/# apt-get update && apt-get install -y iputils-ping
root@426f0a0bb381:/# ping 10.0.0.10
PING 10.0.0.10 (10.0.0.10) 56(84) bytes of data.
64 bytes from 10.0.0.10: icmp_seq=1 ttl=64 time=1.07 ms
64 bytes from 10.0.0.10: icmp_seq=2 ttl=64 time=1.34 ms
Láthatjuk, hogy a mg0-án lévő konténer képes kommunikálni a worker2-n lévő másik test konténerrel, mivel mind a ketten ugyan ahhoz az overlay hálózathoz (is) csatlakoznak.
Ingress hálózat
Ahogy azt már láthattuk, az ingress network virtuálisan összeköti az összes swarm node-ot, még akkor is ha azok nem egy lokális hálózaton vannak. Annyi a megkötés, hogy a node-oknak el kell tudni egymást érni az alábbi portokon:
- 7946 TCP/UDP for container network discovery.
- 4789 UDP for the container ingress network.
Az ingress hálózat segítségével tudja megvalósítani a swarm a stateless load balancer funkciót alapértelmezetten round rubin módon.
Bármelyik swarm node-on (akár manager, akár worker) kiadhatjuk a docker network ls parancsot, ugyan azt kell látni.
# docker-machine ssh mg0 docker network ls
NETWORK ID NAME DRIVER SCOPE
b71223c228cd bridge bridge local
410e603aa9c2 docker_gwbridge bridge local
53cd23b3594b host host local
idf7f51tp95i ingress overlay swarm <<<<
4fb53b47cf55 none null local
Ha mi magunk nem hoztunk létre új overlay hálózatot kézzel, akkor csak az ingress hálózat lesz swarm scope-ú, az összes többi hálózat lokális lesz
- overlay hálózatból többet is csinálhatunk, de csak egynek lehet ingress a típusa. Az alapértelmezett ingress hálózaton felül a --network kapcsolóval adhatunk meg további overlay hálózatokat a docker service create -nek.
- Ha az ingress hálózatnak nem megfelelőek az alapértelmezett beállításai, pl nem jó az IP tartomány, vagy a service-ek egymás között kommunikációját is titkosítani a akarjuk, akkor sajnos ki kell törölni és kézzel létre kell hozni --ingress kapcsolóval.
- Ez a docker által létrehozott eszköz, nem a linux kernel hozza létre
- Egyszerre csak egy ingress típusú hálózat lehet létezhet egy swarm-ban, ezért fontos, hogy előtt kitöröljük. A neve bármi lehet, nem csak ingress. A swarm nem a neve alapján fogja megtalálni, hanem a típusa alapján. Mivel csak egy lehet, ezért ez egyértelmű.
- az egyetlen hálózat swarm scope-al
docker network create \
--driver overlay \
--ingress \
--subnet=10.11.0.0/16 \
--gateway=10.11.0.2 \
-- --opt encrypted \ <<< a service-ek kommunikációját titkosítja
--opt com.docker.network.driver.mtu=1200 \
my-ingress
docker_gwbridge ??
- A docker_gwbridge egy valódi fizikai hálózat, egy virtuális bridge, amit a Linux kernel-ben hoz létre a docker. Ezt láthatjuk a VM-en kiadott ifconfig paranccsal
- viszont itt a név nagyon is számít. Mivel ez egy fizikai hálózat, a docker pont ilyen néven fogja keresni, mikor a swarm -ot létrehozza. Ha nincs készíteni fog egy újat, ha már van, akkor ezt fogja felhasználni.
- Ha módosítani akarnánk, akkor ki kell törölni Linux parancsokkal (pl: ip), majd kézzel létre kell hozni az új beállításokkal a docker network create paranccsal.
# docker-machine ssh mg0 docker network ls
NETWORK ID NAME DRIVER SCOPE
b71223c228cd bridge bridge local
410e603aa9c2 docker_gwbridge bridge local <<<<
53cd23b3594b host host local
idf7f51tp95i ingress overlay swarm <<<<
4fb53b47cf55 none null local
# docker-machine ssh mg0 ifconfig
...
docker_gwbridge Link encap:Ethernet HWaddr 02:42:DF:B6:9C:AE
inet addr:172.18.0.1 Bcast:172.18.255.255 Mask:255.255.0.0
inet6 addr: fe80::42:dfff:feb6:9cae/64 Scope:Link
UP BROADCAST RUNNING MULTICAST MTU:1500 Metric:1
RX packets:0 errors:0 dropped:0 overruns:0 frame:0
TX packets:19 errors:0 dropped:0 overruns:0 carrier:0
collisions:0 txqueuelen:0
RX bytes:0 (0.0 B) TX bytes:1418 (1.3 KiB)
Load balancing
Routing mesh for stateless services

A dokker-ben van egy beépített "layer 4", szállítási rétegbeli, beépített load balnacer.
Ha a --publis kulcsszóval hozunk létre úgy szolgáltatást, akkor
- Ahogy azt már a bevezetőben láthattuk, az úgynevezett routing mesh felelős azért, hogy egy külső portról elérjük a swarm szolgáltatást egy megadott porton.
- A --publish kulcsszóval kell regisztrálni a port mapping-et. A published a külső még a target a belső port.
Warning
A routing mesh-t logikus módon csak akkor tudjuk használni, ha minden host-on a service-nek csak 1 példánya fut. Különben ki kell kapcsolni a routing mesh-t (lásd lentebb)
$ docker service create \
--name my-web \
--publish published=8080,target=80 \
--replicas 2 \
nginx
Vagy meglévő szolgáltatáshoz meg lehet adni új port mapping-et a --publish-add kapcsolóval.
$ docker service update \
--publish-add published=8080,target=80 \
my-web
A --publish és --publish-add parancs alapértelmezetten csak tcp portot ad hozzá. A protocol=udp kapcsolóval lehet udp portot is hozzáadni
--publish published=53,target=53,protocol=udp
A routing mesh akkor van bekapcsolva egy adott service-re, ha a --publish kapcsolónak megadjuk ezt: mode=ingress Ez az alapértelmezett. Ha ki akarjuk kapcsolni a routing mesh-t, akkor ezt host-re kell állítani:
# docker service create --name dns-cache \
--publish published=53,target=53,protocol=udp,mode=host \
dns-cache
Auto scaling
A Docker swarm-ban nincs beépített auto scaling out of the box, nekünk kell implementálni, vagy használhatunk 3rd party eszközöket is. A Kubernetes-ben erre van egy remek beépített algoritmus, de a docker-swarm-ban is meg tudjuk ezt valósítani.
https://stackstorm.com/2017/06/22/autoscaling-swarm-aws-stackstorm/
https://github.com/sahajsoft/docker-swarm-service-autoscaler
https://docs.stackstorm.com/install/docker.html
Auto Scaling Docker Containers in Amazon ECS: https://www.codementor.io/jholub/amazon-ecs-auto-scale-docker-containers-6keydo24n
ECS is an alternative to tools such as Kubernetes, Docker Swarm, or Mesos
https://github.com/gianarb/orbiter
https://prometheus.io/docs/prometheus/latest/installation/
https://docs.docker.com/config/thirdparty/prometheus/#use-prometheus
https://monitor.dockerflow.com/auto-scaling/