GitKraken

GitKraken alapok

Módosított fájlok és stage

Ha van lokális módosítás a working copy-ban, akkor a commit tree legtetején megjelenik a //WIP (Work In Progress) sor üres körrel, ami annak a branch-nek az utolsó commit-jából származik, ami éppen a working területre be van töltve.

A //WIP mellett található a módosított, új és törölt fájlok listája, amit az utolsó commit-hoz képest kell érteni. Értelem szerűen a ceruza mögötti szám a módosított fájlok száma, a + mögött a hozzáadott és a - mögötti a törölt fájlok darabszáma. A //WIP részbe beírhatjuk kapásból a leendő commit summary részét. Nyugodtan nyomjunk enter-t, ez még nem commit-ál semmit csak a fában fog már elve a leendő commit nevével szerepelni. A fenti képen a //WIP sor a branch1 lokális branch-ből származik, ami a jelenlegi check-out-olt branch, mivel a branch1 neve mellett van a kis zöld pipa.

Ha van módosított fájl, és nem a //WIP soron állunk akkor bal felül megjelenik egy figyelmeztetés egy gombbal, hogy módosított fájl a munkaterületen. A gombbal kapásból a //WIP-re ugorhatunk, ahol megjelennek a módosított fájlok a baloldalon:

Ha a fájl neve fölé visszük az egeret, akkor megjelenik a 'Stage file' gomb, amivel csak ezt a fájlt adhatjuk a stage-hez. Az 'Unstaged files' szekció fölötti gombbal az összes még nem stage-elt fájlt hozzáadhatjuk a stage-hez:

Egy fájlnak

Diff

A GitKraken-ben a diff ablakban nagyon sok nézet elérhető. Alapértelmezetten a szabványos diff jelölést használja, és a változtatásokat alapértelmezetten úgynevezett hunk-okba (nagy egység) csoportosítva mutatja. Minden egyes hunk csak a módosított rész pár soros környezetét tartalmazza.

A diff nézetben a két fájl tartalmát egybe írva láthatjuk minden egyes hunk-ban, nem egymás mellett minta meld-ben. Minden hunk-nak van egy @@ -al kezdődő fejléce. A fejléc szintaktikája az alábbi:

@@ -[<régi fájlban a hunk kezdete>, <hossza>] +[<új fájlban a hunk kezdete>, <hossza>] @@

• A @@ utáni részben a '-' jelöli a régi fájlt és a '+' az új fájlt. A régi és fájl jelentése attól függ hogy mit diff-elünk mivel. Ha egy commit-ban szereplő fájlban nézzük a diff-et, akkor a '-' jelöli az új commit előtti állapotot és a '+' az új commit-ban lévő állapotot. A diff-ben nem az egész fájl tartalmát fogjuk látni, csak azt ami változott a régihez képest.
• A - és a + után is két-két számot láthatunk. Az első azt mondja meg, hogy az adott hunk (fájl részlet) hányadik sorban kezdődik, míg a másik azt mondja meg hogy az adott hunk hát sort tartalmaz az első ill. a második fájlból.

A fenti példában két hunk-ot látunk. A másodikban a fejléc az alábbi:

@@ -7,3 +9,5 @@

Ez azt jelenti, hogy a réig fájlban (-) a megjelenített sorok a 7. sorban kezdődnek, és 3 sort tartalmaz a hunk. Az új verzióban (+) a megjelenített sorok már a 9. sorba kerültek, és 5 sort tartalmaz már az új verzió:

Minden 'hunk' ban a +zöld sorok jelölik az új részt (ami a régiben verzióban nem volt benne) és a -piros kezdetűek a hiányzó részt, ami az új verzióban már nincs benne.
A diff nézetet a jobb felső sarokban lévő gombokkal vezérelhetjük:

• 'Hunk view': baloldali gomb, ez az alapértelmezett, diff szabványú megjelenítés, csak a módosult szekciókat mutatja, ezt láthatjuk a fenti példában.
• 'Inline view': második gomb, itt is diff szabványban láthatjuk a különbségeket, de nem hunk-ban, az egész fájlt egyben látjuk.
• 'Split view': jobboldali gomb, hagyományos osztott képernyős nézet, mint a meld-ben.

Pull és Push működése

https://support.gitkraken.com/working-with-repositories/pushing-and-pulling/
A merge és rebase stratégiák nem csak két branch egyesítése közben értelmezett, akkor is mikor egy meglévő branch-en kiadjuk a pull ill. a push parancsot. Ne feledjük el, hogy a git lokálisan is fenntart egy repository-t, amibe commit-al tudunk változásokat bejuttatni. Tehát az SVN-el ellentétben a változásokat a lokális repository-ba kell beadni, majd a PUSH-al ill PULL-al szinkronizáljuk a lokális és távoli repo-t.
A lokális repo-nk egy másolata a távoli repo-nak, minden branch-re azt az utolsó commit-ot tartalmazza, ami a PULL pillanatában a legújabb volt. Aztán ahogy telik az idő, mind a távoli, mind a lokális repositor-nkba ugyan azon a branch-en keletkezhetnek új commit-ok ezért tekinthetjük úgy hogy hogy a push és a pull is két branch-et egyesít, a pull a távoli branch-et mergeli a lokális repo-ra míg a push a lokálisat mergel-i a távolira.

Note
Fontos azt is érteni, hogy a Push és Pull a lokális és távoli commit-okat szinkronizálja, a stage-ben lévő fájlokhoz és a lokálisan módosított még stage-be sem került fájlokhoz semmi köze. Szigorúan véve a pull futtatásához nem volna szabad hogy stage-elt vagy lokálisan módosított fájlok legyenek nálunk, mert a merge után fejbe fogja vágni a working tree-t is. Itt jön a képbe a stach, lásd itt Stash

A fenti példában a távoli repo-ban lévő master -en van egy olyan commit (C2`) ami az utolsó pull után keletkezett, így a lokális repo-ban nincs meg. A lokális repo-ban van is van két új commit a master-hez képest.

GitKraken-ben ez a következő képen nézne ki:

A lentebbi kék doboz az origin (original repository, vagyis ahonnan a lokálisat klónoztuk) a fentebbi zöld doboz pedig a lokális mutatónk. Láthatjuk, hogy a távoli repo-ban a master branch-en vagy a 'second-commit' ami lokálisan hiányzik, viszont lokálisan van 2 új commit, ami a távolin nincs meg.

Push

Push alapok

Ha a távoli repo-ban akkor tudunk egyszerűen push-olni, ha ott nincs olyan commit ami a lokálisan nincs meg. Nézzük az alábbi példát:

A fenti példában az origin-on (remote) lévő utolsó commit lokálisan is megtalálható. Ezért a push minden további nélkül lehetséges. Ebben az esetben a git egy fast-forward merge-t fog csinálni, vagyis fogja a lokális új commit-okat, ráfűzi a remote branch végére, majd átállítja a master mutatót:

A gond csak akkor van, ha a remote-on (origin) már van új commit. Ebben az esetben a fast-forward merge nem lehetséges, a GitKraken pl az alábbi figyelmeztetést fogja adni:

Egyrészt felajánlja hogy elsőként futtassunk egy PULL-t (amiből jelen esetben 3-way merge lenne, lásd a Pull fejezetben), vagy a drasztikus Force push-t. A Force-push a teljes távoli repository commit history-t felülírja a lokális commit history-val, úgy hogy minden olyan commit el fog veszni, ami lokálisan nem volt meg. Ez egy visszavonhatatlan lépés. A GitKraken figyelmeztet is rá:

Ha tényleg a Force push-t választjuk, akkor a fenti példában a 2. commit (ami nem volt meg lokálisan) eltűnik, és az új log fa így néz ki:

Konfliktus push esetén

..TODO

Pull

Pull alapok

Pull esetében 4 lehetőségünk van. Ebből 3 valóban merge-i is a váli repo-t a lokális repora. Bármelyiket is választjuk ebből a 3 lehetőségből, ha konfliktus mentesen lefut a Pull, akkor a lokális repository-nk biztosan olyan állapotba kerül, hogy Push-olni lehet a remote repo-ba, mivel ott biztosan elég lesz a fast-forward merge. (Részletek lentebb)

GitKraken-n a négy opció az alábbi módon van felkínálva:

A kiválasztott opció lesz a default működlés ha rányomunk választás nélkül a Pull-ra.

• Fetch: nem frissíti a lokális repot, csak letölti a commit "meta" adatokat a váli repo-bol, hogy ki tudja rajzolni a gráfot.
• Fast-forward only: Ez megfelel a fenti leírt Push működésnek, csak fordítva. Vagyis a távoli branch-ben vannak új commit-ok a lokálishoz képest, de lokálisan nincs olyan commit, ami a remote-ban ne szerepelne, sőt lokálisan semmilyen még nem commitált módosítás sem létezhet. Fast-forward esetében a lokálisan hiányzó commit-okat a git a hozzá fogja biggyeszteni a lokális branch végéhez, majd a lokális branch mutatót át fogja állatni. (lokális fast-forward). Mikor majd Push-olni akarjuk a csak lokálisan létező commit-okat, a git-nek nem lesz más dolga, mint hogy ezeket ráfűzze a távoli repoban a branch végére.
• Fast-forward if possible: Ebben az esetben meg fogja próbálni a fast-forward-ot, de ha nem lehetséges, akkor a 3 utas merge-t fogja alkalmazni, és létre fog hozni egy merge commit-ot, aminek a nevében is benne lesz, hogy ez miért keletkezett:

Fontos, hogy a merge commit csak lokálisan fog létezni addig amíg nem nyomunk egy push-t is rá. Ha Push-t nyomunk ... TODO ...

• Rebase: Ennek csak akkor van értelme, ha a távoli repo-ban és az újban is vannak új commit-ok, ezért nem lehet fast-forward merge-t alkalmazni. Lokálisan, a távoli utolsó commit-ra rá fogja fűzni a lokális új commit-okat, így nem lesz plusz leágazás a commit-logban, az egész egy folytonos vonal esz, viszont elveszik az az információ, hogy a remote és a local elmászott egymástól (ami egyáltalán nem baj, tisztán tartja a commit history-t). GitKráken-ben így néz ki egy Rebase-elt Pull:

.... TODO ... Mi volt a kiindulási gráf .... mit hova mozgat ...

Természetesen nem veszett el (nem úgy mint a Force Puhs-nál), a távoli 'remote commit2' -re ráfűzte a 'local commit' és 'local-commit2' változtatásokat, így már tudnánk push-olni.

Auto stash

... TODO ...

Konfliktus PULL-esetén

...

A fenti képen conflit volt a pull-ban. Amit feloldottam. Most látható, hogy három águnk van. Lilával láthatjuk a remote branch-et. Zölddel láthatjuk a lokális két commit-unkat, amit még nem push-oltunk. A local-commit 2-ből két felé ágazik a gráf. A sötétkék négyzet alakú ág az automatikusan mentett stash, amiben a pull-merge előtti állapota található a még nem commit-ált fájloknak. Jelen esetben ebben most csak a file1.txt-ban. Ha megnézzük a tartalmát, akkor láthatjuk, hogy ebben csak a lokális módosítás van benne. A gráf legtetején zöld szaggatott körrel található a merge eredménye, ami most csak a file1.txt feloldott konfliktusát tartalmazza úgy ahogy megjelöltük a diff során. Az auto-stage-be rakott eredeti fájlon három műveletet hajthatunk végre:

• Apply stage
• Pop stage
• Delete stage